Az
RMDSZ parlamenti képviselőjelöltjei és a környezetvédők tiltakozásukat
fejezik ki a Bükkben zajló gátlástalan és törvénytelen építkezések
ellen. Eckstein-Kovács Péter szenátorjelölt vasárnap a Bükkbe várta
mindazokat a természetkedvelőket, akiket érdekel a kolozsvári erdő
sorsa.
Vizauer
Csaba, a Zöld Erdély Egyesület (ZEE) aelnöke elmondta: a Bükk-Malom
völgye 2007 óta európai közösségi érdekeltségű védett terület, a Natura
2000-es hálózat része. Ezt a 2007/1964-es minisztériumi rendelet hozta
létre, és mintegy 1639 hektáron terjed el. „A Gorbó és a Plecska
völgyénél lévő területen lakótelepet terveznek: a zonális
területrendezési tervre kiírt hatástanulmány azonban nagyon felületes
és tele van csúsztatásokkal.
Eszerint a leendő lakótelepnek nincs
negatív hatása azokra a fajokra és élőlénytípusokra, amelynek alapján
védetté nyilvánították ezt a területet" - mondta, hozzáfűzve: készített
egy dokumentációt, amelyet még ma benyújt a Regionális Környezetvédelmi
Ügynökséghez. „Azt szeretnénk elérni, hogy a hatástanulmányt elkészítő
céget legalább büntetésben részesítsék, vagy amennyiben lehet, vonják
meg tőle az akkreditációt" - vélekedett Vizauer Csaba.
A
környezetvédő egyesület elnöke elmondta: annak idején úgy próbálták
meghúzni a védett terület határait, hogy abba ne essenek lakott
területek. „Sajnos, ez nem sikerült teljes mértékben. Ezért a Bükkben
jelenleg léteznek lakott területek. Nincs kizárva, hogy ezeken
építkezni lehessen, kötelező azonban a hatástanulmány elkészítése. Mi
azt próbáljuk ellenőrizni, hogy az építkező rendelkezik-e megfelelő
hatástanulmánnyal, illetve a helyi önkormányzat által kibocsátott
építkezési engedéllyel" - szögezte le az elnök.
„A
Bükk a kolozsváriaké, az utóbbi időben azonban szögesdrótok és
kerítések gátolják azt a turizmust, amelyet a város lakói megszoktak" -
nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátorjelölt. A környezetvédőkkel
mindenekelőtt arra keresték a választ, hogy törvényhozási szempontból
mit lehet tenni ennek megváltoztatása érdekében. „Másrészt pedig helyi
szinten kell tenni az ügyben, ugyanis borzasztó dolgokat mesélnek a
környezetvédők arról, ahogyan a hatóságok kezelik a környezetvédelmi
kérdéseket" - mutatott rá Eckstein-Kovács.
Önkormányzati
képviselőként Csoma Botond elmondta: csak akkor kell kibocsátani az
építkezési engedélyt, ha a környeztvédelmi hatástanulmány elkészült.
„Törvénykezési szinten el kell érnünk azt, hogy a környezetvédelmi
hatástanulmányokat ne csak egy cég készítse el, hiszen az szubjektív
lehet. A befektetőnek meg kellene keresnie a környezetvédelmi
hatóságot, amely megbízza majd azt a céget, amely a hatástanulmányt
elkészíti, illetve ellenvéleményezi" - mondta az RMDSZ
képviselőjelöltje.
Boros János képviselőjelölt közölte: annak
idején nem támogatta, hogy a Bükköt bevonják a beépíthető övezetbe. „A
megszorítások ellenére sokan törvénytelenül kivágnak fákat, utána pedig
építkezési engedélyekért folyamodnak" - mondta.
A Bükk-Malom
völgye Natura 2000-es terület három élőhely típusnak, négy növényfajnak
és hét olyan rovarfajnak nyújt védelmet, amelyek uniós szinten
veszélyeztetettek.
|