„Teljes felelősséggel vállalom a mezőségiek érdekképviseletét"

- Székelyföldiként miért éppen a mezőségi körzetet választotta?

- A Mezőség közösségünk kulcsfontosságú régiója. Mindig is vonzott a maga egyedi szépségével, hagyományaival, kultúrájával, a nemzetek közötti békés együttélésével. Megtaláltam itt azt a fajta interetnikus környezetet, együttműködést, amit mindig is idealizáltam. A Mezőség akár Erdély „metaforája" is lehetne a maga egyedi keveredésével, hisz itt annyira összefonódnak a kultúrák, a népzene, a táncok. Ha elmész egy családi ünnepségre, nem igazán tudod eldönteni, hogy magyar vagy román családról van szó, mivel egyformán megtisztelik mindkét nemzetiség hagyományát. Ez az igazi Erdély. Hiszem ugyanakkor azt, hogy az Aranyosgyéres központú mezőségi körzetet egy felkészült, dinamikus politikusnak kell képviselnie. Teljes felelőséggel vállalom a mezőségiek érdekeinek a képviseletét.

- Eddigi tapasztalatai során milyen problémákkal küszködik ez a térség?

- Kétségtelen, hogy interetnikus környezetben komoly probléma a népességfogyás, az asszimilálódás. Azt tapasztaltam, hogy azokban a falvakban, ahol megszervezett közösség van, sikerült így-vagy úgy biztosítani a magyar oktatást a gyermekek számára. De vannak nagyon elszórványosodott falvak, ahol évente 4-5 magyar gyerek kezdené a magyar iskolát, de már nincs hol. Sok helyen hiányzik a magyar kultúra is. A kultúrotthonokban már alig van tevékenység, élet. A megmaradás kérdései azonban elsősorban nem az oktatáshoz vagy a kultúrához kötődnek, hanem sokkal inkább az infrastruktúra, a megélhetés, a jó munkahelyek hiánya, a közszolgáltatások minőségének problémái. Egyelőre főleg azért apadnak itt a közösségeink, mert a Mezőségről a magyar fiatalok Kolozsvárra, vagy külföldre mennek élni, dolgozni. Egyes falvak elöregedőben vannak, másokban még sok a fiatal család, de nincsenek közösségé szervezve.

- Milyen megoldásokat lát ezek orvoslására?

- Ami a magyar oktatás kérdését illeti, erősíteni kell a létező szórványkollégiumainkat és meg kell nézni, hogy milyen módon lehet minél több diákot eljuttatni a legközelebbi magyar iskolához. Olyan iskolabuszok kellenének, amelyek a magyar gyerekeket reggel elvinnék a pár kilométerre lévő magyar iskolába, és délután hazahoznák. A legtöbb szülő inkább román iskolába adja kisgyerekét, mintsem egy távoli kollégiumba küldje őt. Maguk mellett szeretnék a gyerekeiket és ez érthető. De ha már az elemit román osztályban kezdi, akkor ott is fogja folytatni. Úgy kell biztosítani a magyar oktatás lehetőségét, hogy az minél könnyebb legyen a család számára.

Képviselőként szervezéssel és pénzügyi alapok megszerzésével támogatni fogom a minél gyakoribb magyar kulturális rendezvények rendezését, a fiatal és az idős korosztály számára egyaránt. A falusi kultúrotthonokat nemcsak lakodalmakra kellene használni, hanem évente legalább 3-4 kulturális rendezvényre, ha lehet még ennél is többre. Vissza kell hozni a magyar kultúrát és a magyar filmvetítést is a vidékre. Célomnak tartom ugyanakkor a vidéki kábel-tv hálózatok mellett való lobbizást azért, hogy minél több magyar programot vegyenek fel műsorrácsukba. Olyan csomagolásban kell eljuttatni a magyar nyelvet, kultúrát, zenét, amelyet az itteni fiatalok, gyerekek élvezni tudnak.

Prioritásként fogom kezelni az infrastruktúra fejlesztésének a kérdését. Ahhoz, hogy egy falu lakható legyen, a sárnak el kell tűnnie, jó útnak kell vezetnie a faluig, vissza kell hozni a naponta többször megforduló buszokat. Képviselőként el fogom végezni a kellő lobbimunkát az olyan további infrastruktúra fejlesztésekhez, mint a csatornázás, vízhálózat bevezetése, közvilágítás, egészségügyi, adminisztrációs szolgáltatások minőségének fejlesztése, stb.

Az internet ablak a nagyvilág felé, egy virtuális közösség megteremtésének a lehetősége. Interneten keresztül fiataljaink olyan információkhoz, tudásközpontokhoz, on-line könyvtárakhoz juthatnak, amelyekről korábban álmodni sem lehetett vidéken. Ennek eléréséhez csak egy számítógépre és internetkapcsolatra van szükség. Ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy 2012-ig az internet legyen bevezetve Aranyosgyéres és a Mezőség minden olyan lakójának az otthonába, ahol gyerekek és fiatalok élnek.

Kétségtelen, a vidék sohasem fog nagyvárosi szintű életkörülményeket biztosítani, de dolgozni kell azért, hogy a különbség jóval kisebb legyen, mint most.

- Amennyiben mandátumhoz jutna, hogyan viszonyul majd az egyházakkal, valamint a felekezeti oktatással kapcsolatos kérdésekhez?

- Nem hinném, hogy egy képviselő tevékenységét az egyházakhoz való viszonynak kellene meghatároznia. Ez is egy kérdés a sok közül, amivel foglalkozni kell, és úgy gondolom, vannak nálam sokkal szakavatottabb RMDSZ-es politikusok, akik az egyházak ügyein dolgozzanak. Kétségtelen, hogy kisebbségi sorsban közösségszervezési, oktatási kérdésekben a politikumnak és az egyháznak együtt kell működnie. Interetnikus környezetben ez hangsúlyosan így van. A mezőségi falvakban például nincs idő ideológiai vitákra. Segíteni kell egymásnak, ahol, és amiben csak lehet, és ezt meg is tesszük.

Ettől függetlenül országos szinten az állam és az egyház reális szétválasztásának a hiányát továbbra is problémának tartom Romániában.

- Hogyan tölti szabadidejét?

- Hobbim nagyon sok van, időm, sajnos, egyre kevesebb. Nagyon szeretek utazni. Amint időm és anyagi lehetőségem engedi, Erdélyt, Európát járom. Korábban Amerikát is eléggé bejártam. Még nagyon sok helyre el szeretnék jutni, és sok mindent lefotózni. Nagyon szeretek írni, nem is tudnék meglenni nélküle. Írok blogot, írtam már a Figyelő.ro-nak, a Manna.ro-nak, néha a Szabadságnak is. Talán egy nap összeszerkesztem publicisztikáim egy kötetbe. Szeretek állandóan informálódni, tudomány-népszerűsítő adókat nézek legtöbbet a tévében, on-line lexikonokat olvasok. Szeretem az igényes szakkönyveket. Szeretem a művészfilmeket és nagyon szeretek színházba járni. Kedvelem a modern művészetet, főleg a pop art-ot. Térképek között nőttem fel. Régi atlaszokat és térképeket gyűjtök már évek óta.

Névjegy

Czika Tihamér 1981-ben született Sepsiszentgyörgyön. A Székely Mikó Kollégiumban tanult az elemitől az érettségiig. 2000 óta él Kolozsváron. Itt végezte el tanulmányait a Dimitrie Cantemir Egyetem jogi karán. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem jogi karán mesterizett európai magánjogból. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem jogi karán doktorál az Európai Unió és a kisebbségi jogok kapcsolatából. 2000-ben, 19 évesen lépett be az RMDSZ-be. 2006 óta az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén dolgozik, előbb európai integrációs előadóként, majd jogi és kommunikációs tanácsadóként. 2007 tavasza óta a Szabadelvű Kör liberális platform tagja, 2008 januárjától a Szövetségi Képviselők Tanácsának képviselője.

A 7-es képviselői körzet

Kerületéhez tartózik Aranyosgyéres városa és a következő községek: Alsódetrehem, Aranyosegerbegy, Bonchida, Búza, Katona, Magyarfráta, Magyarkályán, Magyarpalatka, Magyarszovát, Mezőcsán, Mócs, Pusztakamarás, Szék és Zsuk. Összlakosság: 73 761 (ebből Aranyosgyéres 26 823), ebből magyar: 11 589 fő (15,7%). Legnagyobb magyar közösségek (2002-es népszámlálás): Szék: 2637, Aranyosgyéres: 2190, Aranyosegerbegy: 1411, Magyarszovát: 902 és Vajdakamarás: 834 fő. Választási eredmények a 2008 június 1-i választásokon: PSD+PC: 24,6%, PD-L: 21,5%, RMDSZ: 13 %, PNL: 12 %, PRM: 5%. Jelöltek: Czika Tihamér (RMDSZ), Vasile Soporan (PSD-PC), Traian Cătinaş (PNG), Ioan Haiduc (PD-L), Avram Marius Gal (PNL) és Alexandru Tulai (PRM).