|
„A választásokon való részvétel nem csak jog, hanem kötelesség"
- Melyek a 4-es számú szavazókörzet - amelyben Ön szenátori tisztségért indul - főbb gondjai, illetve sajátosságai?
- Ezt
a régiót szorgalmas emberek lakják, de sajnos városon - Tordán és
Bánffyhunyadon - még mindig nagy a munkanélküliség, ezért sokan
Kolozsváron dolgoznak. Mezőgazdasági munkával, csak a föld
megműveléséből nagyon nehéz megélni. Fájó érzés, hogy ebből a
választókörzetből kiszakították a történelmileg ide tartozó
Aranyosgyérest, ahol elemi iskoláimat végeztem, Aranyosegerbegyet,
ahonnan apai nagyszüleim származnak, Alsódetrehem községet és
szülőfalumat, Detrehemtelepet.
Ezen a vidéken megfeszített
munkával, okosan és kitartóan harcolnak a mindennapi életért. Híresek
az aranyosszéki zöldségfélék és a kalotaszegi népművészeti alkotások.
Segíteni kell, hogy ezek a termékek, alkotások ne tűnjenek el, ne
veszítsék el értéküket. Ezek a jó minőségű vidéki termékek csupán
sajátos arculattal és márkanévvel lehetnek versenyképesek a külföldi
piacon. A cél eléréséhez szükség van arra, hogy a termelők
egyesületeket, kis és közepes vállalkozásokat hozzanak létre, és ezek
támogatásban részesüljenek. Természetesen ez csak egyszerűbb,
átláthatóbb, igazságos és időben meghirdetett pályáztatásra épülő
támogatási rendszer bevezetésével lehetséges oly módon, hogy biztosítva
legyen a támogatásokkal kapcsolatos tájékoztatás, szaktanácsadás és
véleményezés.
Ki kell használni a régió természeti adottságait,
kulturális örökségeit a turizmus - mint munkahely-teremtési ágazat -
fejlesztésével. Szorgalmazni fogom a faluturizmus és a falusi
vendéglátás támogatási rendszerének kiépítését a következő eszközök
segítségével: marketing és értékesítési hálózat kialakítása, szakképzés
ösztönzése, kedvezményes adó-, hitel- és garanciarendszerek
kidolgozása, valamint az engedélyezési rendszer egyszerűsítése. Ezen
feladatoknak a szorgalmazása egyébként szerepel az RMDSZ választási
programjában is.
- Tizennyolc éve polizitál nőként az
RMDSZ-ben. Soha nem érezte azt, hogy női mivolta hátrányt jelent
politikai karriere kiteljesedésében?
- Tudatosan soha nem
gondoltam politikai karrierre, jogász vagyok, szeretem és értem a
mesterségemet. 1989-ben a tordai unitárius parókián megalakítottuk az
RMDSZ tordai szervezetét, és engem választottak a tordai Megmentési
Frontba - így kezdődött ez a munka. Talán akkor ráéreztem, hogy a
tordai magyarságnak szüksége van rám, most pedig én segíthetem mind a
tordai, mind az erdélyi magyarságot. Nem könnyű ez a munka, hosszú út
vezet minden sikerhez, sok megaláztatásban van része a kisebbségi
politikusnak. Nagyon sok hitre, elszántságra és kitartásra van szükség.
El kell fogadni minden embert úgy, amilyen, soha nem szabad
megsértődni, és mindig felemelt fejjel, saját igazad tudatában kell
tovább lépni. Nem könnyű, de óriási a sikerélmény: nagyon tudok minden
- kis és nagy - eredménynek örvendeni.
Visszagondolva az elmúlt
tizennyolc évre tényleg elgondolkoztató, hogy Kolozs megye
RMDSZ-tagsága soha nem küldött nőt a parlamentbe. Szerintem ez rajtunk,
nőkön is múlott. Nekem soha nem volt fő célom a parlamenti munka.
Mindig a megye magyarságának megsegítésére, gondjainak megoldására
törekedtem. Most is a legfontosabb az, hogy minél több szavazatot
gyűjtsünk, és egy szenátor képviselje megyénket a parlamentben. Az
egyéni választókerületes rendszerről tudni kell, hogy egyetlen szavazat
sem vész el, minden szavazat leosztásra kerül, ami azt jelenti, hogy a
4-es számú szenátori választókörzetben leadott szavazatok abban az
esetben, ha más párt nyeri el ezt a szenátori mandátumot, bekerülnek a
kosárba, és felhasználják egy szenátori mandátum elnyerésére az 1-es,
2-es vagy 3-as Kolozs megyei szenátori körzetben. Remélem, mindenki
megérti: mennyire fontos elmenni szavazni, s hogy a választásokon való
részvétel nem csak joga, hanem kötelessége is a kisebbségben élő
magyarnak.
- Két leánygyermeket nevelve nem volt nyűg a
közéleti tevékenység? Hogyan sikerült összeegyeztetni a családi életet
a politizálással?
- Családom mindig segített ebben a
munkában, nélkülük nem is sikerült volna. A forradalom utáni évek
óriási energiát szabadítottak fel bennünk. Férjem egy lelkes, tenni
vágyó csapattal kiadta az Aranyosvidék hetilapot, otthon a családi
házban szerkesztettük. Én közben politizáltam. Lányaim tanultak,
tudták, mit akarnak. Mindenki tette a saját dolgát, de egymást segítve.
Nagyobbik lányom, Lenke a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem Karán
végzett, a kisebbik, Enikő pedig a Báthory Líceum elvégzése után
ugyanazon egyetem Közgazdasági Karán diplomázott.
- Milyen eséllyel indul az őszi parlamenti választásokon?
- Habár
a magyarság a körzet lakosságának csupán 19 százalékát teszi ki, mégis
mandátumhoz juthatok az új választási rendszer bonyolult mechanizmusai
miatt. A román lakosság választási preferenciája ugyanis egyformán
oszlik meg a szociál-demokrata, a demokrata-liberális és a nemzeti
liberális párt között, ezért nehezen elképzelhető, hogy bármelyik román
párt jelöltje az első körből mandátumhoz jusson. Ha jó eredményt érünk
el, van esély arra, hogy visszaosztáskor az RMDSZ-jelölt mandátumhoz
jusson.
- Évek óta foglalkoztatta a megye közvéleményét a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum létesítése, amelyben Ön is részt vett...
- Az
iskola létesítésének ötlete tíz éve született. Sajnos, akkor néhány
tanár ellenkezésétől elbátortalanítva megtorpantunk. Három éve újra
kezdtük a munkát. A templomban megszervezett szülői fórumon kb. 175
szülő jelenlétében döntés született az önálló magyar nyelvű iskola
ügyében. Ez a közösség öntudatra ébredését jelentette. Ekkor már
tudtuk, hogy a tordai magyarság megmaradásának kulcsa a megfelelő
szintű anyanyelvi oktatás. Azt is mondhatnánk, hogy a Jósika Miklós
Elméleti Líceum az utolsó pillanatban jött létre, hogy megfékezze
városunk magyarságának beolvadását, hiszen adatok bizonyítják: élen
járunk a vegyes házasságok megkötésében.
Aláírásgyűjtésbe
kezdtünk, összeállítottuk az iratcsomót és benyújtottuk a helyi
tanácshoz. A helyi tanács nem tűzte napirendre a kérés tárgyalását, a
teremből való kijövetelünk alkalmával Kiss László unitárius lelkészt a
nagyrománia-párti képviselő megvádolta, illetlen szavakkal illette, és
ez olyan mértékben érintette a tiszteletes urat, hogy szívrohamot
kapott, és pár órán belül, 34 évesen elhunyt. Ezek után néma
felvonulást rendeztünk Tordán, amelyen kb. hétszázan vettek részt és
kérésünket átadtuk a polgármester úrnak. Torda 10 százalékát kitevő
magyarságának kérését feleletre sem méltatták. A Kolozs megyei
tanfelügyelőség kérésünket visszautasította, a nép ügyvédje áthárította
a megoldást a tanügyminisztériumra, valamint a tanfelügyelőségen
dolgozó magyar hivatalnokokra.
2007 tavaszán újra kértük a
tanfelügyelőségen az iskola beindítását, megszületett a tan
felügyelőségi beleegyezés. Az RMDSZ csúcsvezetése, szenátorunk és
képviselőink, valamint Pásztor Gabriella államtitkár, Kacsó Gabriella
és Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes hathatós segítségével 2007
december 14-én a tanügyminiszter aláírta a Jósika Miklós Elméleti
Líceum beindításáról szóló kormányhatározatot. Megmaradt viszont az
épület átadás-átvételének gondja. Az iskola épületét 2005-ben
visszaszolgáltatták az Ótordai Református Egyháznak, és a törvény
értelmében az Ótordai Református Egyház ötéves bérleti szerződést
kötött a helyi tanáccsal. 2008-ban az iskola területének felét -
pontosabban az épület emeleti részét - a helyi tanács saját magára
telekkönyvezte. Az egyház nevében megtámadtam az önkényes telekelést,
és legnagyobb örömömre szolgál, hogy a pert október végén alapfokon a
kolozsvári törvényszéken megnyertem.
A harc tovább folytatódott,
az iskola vezetősége nem is akart hallani a kiköltözésről, meg kellett
vívni a harcot a polgármesteri hivatallal, az iskola vezetőségével,
továbbra is be kellett vonni az RMDSZ legfelső vezetőségét, a
kormányban dolgozókat, főtanfelügyelő-helyettest, hogy segítsenek a
műhely épületének osztálytermekké való átalakításában. A szülőknek
önerőből kellett rendbe tenniük a tantermeket. Az összefogás
eredményeként az iskola kormánysegítséghez jutott, pályázatokat nyert
és a közös munka gyümölcseként 2008. szeptember 15-én ünnepélyes
keretek között, megnyithatta kapuit a tordai magyar közösség saját,
magyar iskolája.
Névjegy
Szedilek
Lenke 1954-ben született Detrehemtelepen. Tanulmányait szülőfalujában,
majd Aranyosgyéresen és Tordán végezte el. A nagyszebeni egyetem jogi
karán szerzett diplomát. 1977-2008 között jogtanácskosként dolgozott:
1986-ig Csíkszeredában, 1986 után Tordán és Kolozsváron. 2008. január
1-jétől saját ügyvédi irodát nyitott Tordán. 1974-ben férjhez ment
Szedilek Csabához. Két férjezett leánya van: Márton Lenke és Orbók
Enikő.
A 4-es szenátori választókerület
Kolozs
megye délnyugati részét foglalja magában. Ide tartozik két város, 36
község, összesen 179 település. A 4-es számú szenátori
választókörzethez tartózik a 8-as számú képviselői választókörzet:
Torda város, Ajtony, Kolozs, Palackos, Szind községek, a 9-es számú
képviselői választókörzet: Járabánya, Jósikafalva, Harasztos,
Kiskalota, Csucsa, Csürülye, Felek, Alsójára, Aranyoslóna, Reketó,
Meregyó, Havasnagyfalu, Szentmihály, Várfalva, Magyarpeterd, Kissebes,
Riska, Székelyjó, Tordatúr, Járavize és Körösfeketetó községek, a 10-es
számú képviselői választókörzet: Bánffyhunyad város és Egeres, Kisbács,
Magyarkapus, Szászfenes, Gyalu, Körösfő, Magyargyerőmonostor,
Kalotaszentkirály, Tordaszentlászló községek.
A szavazati joggal rendlekezők száma 148 948. Az RMDSZ 10906 (16%) szavazatot szerzett a helyhatósági választásokon. Jelöltek: Szedilek Lenke (RMDSZ), Alexandru Cordoş (PSD-PC), Monica Lencu (PNG-CD), Tudor Ştefănie (PD-L), Mircea Puşcă (PNL) és Gheorghe Funar (PRM).
|