„A választásokon való részvétel nem csak jog, hanem kötelesség"

- Melyek a 4-es számú szavazókörzet - amelyben Ön szenátori tisztségért indul - főbb gondjai, illetve sajátosságai?

- Ezt a régiót szorgalmas emberek lakják, de sajnos városon - Tordán és Bánffyhunyadon - még mindig nagy a munkanélküliség, ezért sokan Kolozsváron dolgoznak. Mezőgazdasági munkával, csak a föld megműveléséből nagyon nehéz megélni. Fájó érzés, hogy ebből a választókörzetből kiszakították a történelmileg ide tartozó Aranyosgyérest, ahol elemi iskoláimat végeztem, Aranyosegerbegyet, ahonnan apai nagyszüleim származnak, Alsódetrehem községet és szülőfalumat, Detrehemtelepet.

Ezen a vidéken megfeszített munkával, okosan és kitartóan harcolnak a mindennapi életért. Híresek az aranyosszéki zöldségfélék és a kalotaszegi népművészeti alkotások. Segíteni kell, hogy ezek a termékek, alkotások ne tűnjenek el, ne veszítsék el értéküket. Ezek a jó minőségű vidéki termékek csupán sajátos arculattal és márkanévvel lehetnek versenyképesek a külföldi piacon. A cél eléréséhez szükség van arra, hogy a termelők egyesületeket, kis és közepes vállalkozásokat hozzanak létre, és ezek támogatásban részesüljenek. Természetesen ez csak egyszerűbb, átláthatóbb, igazságos és időben meghirdetett pályáztatásra épülő támogatási rendszer bevezetésével lehetséges oly módon, hogy biztosítva legyen a támogatásokkal kapcsolatos tájékoztatás, szaktanácsadás és véleményezés.

Ki kell használni a régió természeti adottságait, kulturális örökségeit a turizmus - mint munkahely-teremtési ágazat - fejlesztésével. Szorgalmazni fogom a faluturizmus és a falusi vendéglátás támogatási rendszerének kiépítését a következő eszközök segítségével: marketing és értékesítési hálózat kialakítása, szakképzés ösztönzése, kedvezményes adó-, hitel- és garanciarendszerek kidolgozása, valamint az engedélyezési rendszer egyszerűsítése. Ezen feladatoknak a szorgalmazása egyébként szerepel az RMDSZ választási programjában is.

- Tizennyolc éve polizitál nőként az RMDSZ-ben. Soha nem érezte azt, hogy női mivolta hátrányt jelent politikai karriere kiteljesedésében?

- Tudatosan soha nem gondoltam politikai karrierre, jogász vagyok, szeretem és értem a mesterségemet. 1989-ben a tordai unitárius parókián megalakítottuk az RMDSZ tordai szervezetét, és engem választottak a tordai Megmentési Frontba - így kezdődött ez a munka. Talán akkor ráéreztem, hogy a tordai magyarságnak szüksége van rám, most pedig én segíthetem mind a tordai, mind az erdélyi magyarságot. Nem könnyű ez a munka, hosszú út vezet minden sikerhez, sok megaláztatásban van része a kisebbségi politikusnak. Nagyon sok hitre, elszántságra és kitartásra van szükség. El kell fogadni minden embert úgy, amilyen, soha nem szabad megsértődni, és mindig felemelt fejjel, saját igazad tudatában kell tovább lépni. Nem könnyű, de óriási a sikerélmény: nagyon tudok minden - kis és nagy - eredménynek örvendeni.

Visszagondolva az elmúlt tizennyolc évre tényleg elgondolkoztató, hogy Kolozs megye RMDSZ-tagsága soha nem küldött nőt a parlamentbe. Szerintem ez rajtunk, nőkön is múlott. Nekem soha nem volt fő célom a parlamenti munka. Mindig a megye magyarságának megsegítésére, gondjainak megoldására törekedtem. Most is a legfontosabb az, hogy minél több szavazatot gyűjtsünk, és egy szenátor képviselje megyénket a parlamentben. Az egyéni választókerületes rendszerről tudni kell, hogy egyetlen szavazat sem vész el, minden szavazat leosztásra kerül, ami azt jelenti, hogy a 4-es számú szenátori választókörzetben leadott szavazatok abban az esetben, ha más párt nyeri el ezt a szenátori mandátumot, bekerülnek a kosárba, és felhasználják egy szenátori mandátum elnyerésére az 1-es, 2-es vagy 3-as Kolozs megyei szenátori körzetben. Remélem, mindenki megérti: mennyire fontos elmenni szavazni, s hogy a választásokon való részvétel nem csak joga, hanem kötelessége is a kisebbségben élő magyarnak.

- Két leánygyermeket nevelve nem volt nyűg a közéleti tevékenység? Hogyan sikerült összeegyeztetni a családi életet a politizálással?

- Családom mindig segített ebben a munkában, nélkülük nem is sikerült volna. A forradalom utáni évek óriási energiát szabadítottak fel bennünk. Férjem egy lelkes, tenni vágyó csapattal kiadta az Aranyosvidék hetilapot, otthon a családi házban szerkesztettük. Én közben politizáltam. Lányaim tanultak, tudták, mit akarnak. Mindenki tette a saját dolgát, de egymást segítve. Nagyobbik lányom, Lenke a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem Karán végzett, a kisebbik, Enikő pedig a Báthory Líceum elvégzése után ugyanazon egyetem Közgazdasági Karán diplomázott.

- Habár a magyarság a körzet lakosságának csupán 19 százalékát teszi ki, mégis mandátumhoz juthatok az új választási rendszer bonyolult mechanizmusai miatt. A román lakosság választási preferenciája ugyanis egyformán oszlik meg a szociál-demokrata, a demokrata-liberális és a nemzeti liberális párt között, ezért nehezen elképzelhető, hogy bármelyik román párt jelöltje az első körből mandátumhoz jusson. Ha jó eredményt érünk el, van esély arra, hogy visszaosztáskor az RMDSZ-jelölt mandátumhoz jusson.

- Évek óta foglalkoztatta a megye közvéleményét a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum létesítése, amelyben Ön is részt vett...

- Az iskola létesítésének ötlete tíz éve született. Sajnos, akkor néhány tanár ellenkezésétől elbátortalanítva megtorpantunk. Három éve újra kezdtük a munkát. A templomban megszervezett szülői fórumon kb. 175 szülő jelenlétében döntés született az önálló magyar nyelvű iskola ügyében. Ez a közösség öntudatra ébredését jelentette. Ekkor már tudtuk, hogy a tordai magyarság megmaradásának kulcsa a megfelelő szintű anyanyelvi oktatás. Azt is mondhatnánk, hogy a Jósika Miklós Elméleti Líceum az utolsó pillanatban jött létre, hogy megfékezze városunk magyarságának beolvadását, hiszen adatok bizonyítják: élen járunk a vegyes házasságok megkötésében.

Aláírásgyűjtésbe kezdtünk, összeállítottuk az iratcsomót és benyújtottuk a helyi tanácshoz. A helyi tanács nem tűzte napirendre a kérés tárgyalását, a teremből való kijövetelünk alkalmával Kiss László unitárius lelkészt a nagyrománia-párti képviselő megvádolta, illetlen szavakkal illette, és ez olyan mértékben érintette a tiszteletes urat, hogy szívrohamot kapott, és pár órán belül, 34 évesen elhunyt. Ezek után néma felvonulást rendeztünk Tordán, amelyen kb. hétszázan vettek részt és kérésünket átadtuk a polgármester úrnak. Torda 10 százalékát kitevő magyarságának kérését feleletre sem méltatták. A Kolozs megyei tanfelügyelőség kérésünket visszautasította, a nép ügyvédje áthárította a megoldást a tanügyminisztériumra, valamint a tanfelügyelőségen dolgozó magyar hivatalnokokra.

2007 tavaszán újra kértük a tanfelügyelőségen az iskola beindítását, megszületett a tan felügyelőségi beleegyezés. Az RMDSZ csúcsvezetése, szenátorunk és képviselőink, valamint Pásztor Gabriella államtitkár, Kacsó Gabriella és Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes hathatós segítségével 2007 december 14-én a tanügyminiszter aláírta a Jósika Miklós Elméleti Líceum beindításáról szóló kormányhatározatot. Megmaradt viszont az épület átadás-átvételének gondja. Az iskola épületét 2005-ben visszaszolgáltatták az Ótordai Református Egyháznak, és a törvény értelmében az Ótordai Református Egyház ötéves bérleti szerződést kötött a helyi tanáccsal. 2008-ban az iskola területének felét - pontosabban az épület emeleti részét - a helyi tanács saját magára telekkönyvezte. Az egyház nevében megtámadtam az önkényes telekelést, és legnagyobb örömömre szolgál, hogy a pert október végén alapfokon a kolozsvári törvényszéken megnyertem.

A harc tovább folytatódott, az iskola vezetősége nem is akart hallani a kiköltözésről, meg kellett vívni a harcot a polgármesteri hivatallal, az iskola vezetőségével, továbbra is be kellett vonni az RMDSZ legfelső vezetőségét, a kormányban dolgozókat, főtanfelügyelő-helyettest, hogy segítsenek a műhely épületének osztálytermekké való átalakításában. A szülőknek önerőből kellett rendbe tenniük a tantermeket. Az összefogás eredményeként az iskola kormánysegítséghez jutott, pályázatokat nyert és a közös munka gyümölcseként 2008. szeptember 15-én ünnepélyes keretek között, megnyithatta kapuit a tordai magyar közösség saját, magyar iskolája.

Kolozs megye délnyugati részét foglalja magában. Ide tartozik két város, 36 község, összesen 179 település. A 4-es számú szenátori választókörzethez tartózik a 8-as számú képviselői választókörzet: Torda város, Ajtony, Kolozs, Palackos, Szind községek, a 9-es számú képviselői választókörzet: Járabánya, Jósikafalva, Harasztos, Kiskalota, Csucsa, Csürülye, Felek, Alsójára, Aranyoslóna, Reketó, Meregyó, Havasnagyfalu, Szentmihály, Várfalva, Magyarpeterd, Kissebes, Riska, Székelyjó, Tordatúr, Járavize és Körösfeketetó községek, a 10-es számú képviselői választókörzet: Bánffyhunyad város és Egeres, Kisbács, Magyarkapus, Szászfenes, Gyalu, Körösfő, Magyargyerőmonostor, Kalotaszentkirály, Tordaszentlászló községek.

A szavazati joggal rendlekezők száma 148 948. Az RMDSZ 10906 (16%) szavazatot szerzett a helyhatósági választásokon. Jelöltek: Szedilek Lenke (RMDSZ), Alexandru Cordoş (PSD-PC), Monica Lencu (PNG-CD), Tudor Ştefănie (PD-L), Mircea Puşcă (PNL) és Gheorghe Funar (PRM).