|
Írta: Szabadság
|
|
2008. november 25. |
 Milyen változásokra kell számítanunk az új választási rendszer
bevezetésével? - vetődik fel egyre gyakrabban a november végi
parlamenti választások közeledtével. Az új szabályok szerint szervezett
voksolással kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kérdésekre a válaszokat
alábbi rovatunkban olvashatják.
• Ha egy jelölt megszerzi az érvényesen leadott szavazatok felét plusz egy voksot, minden esetben mandátumhoz jut?
Ha
a jelölt független és megkapja a szavazatok felét plusz egyet, az
mandátumot jelent. Ha viszont nem szerez annyi szavazatot, hogy ez elég
legyen egy mandátumra, a rá adott voksok teljesen elvesznek, hiszen nem
részesül a töredékszavazatok visszaosztásában.
Ha a jelölt
valamely párt vagy pártszövetség színeiben indul és megszerzi a
szavazatok 50 százalékát plusz egyet, csak akkor kapja meg mandátumát,
ha az a párt/szövetség, amelyet képvisel, átlépte a parlamenti bejutási
küszöböt. Az új választási rendszerben a bejutási küszöb 5 százalék a
pártok és 8 a szövetségek esetében, ugyanakkor létezik egy alternatív
küszöb is, amelynek értelmében a pártoknak/szövetségeknek elég
megszerezni országos viszonylatban 6 képviselői és 3 szenátori első
helyet. A törvényalkotók azzal indokolták ezt a korlátozást a
pártszínekben induló jelölteknél, hogy ezek egy párt/szövetség
programját képviselik, ha pedig az illető politikai alakulat nincs
jelen a törvényhozásban, egyedül nem tudja megvalósítani ezt a
programot.
Ezek a feltételek nem számítanak akkor, ha - a
mandátumot szerzett képviselő, szenátor lemondása esetén - időszakos
választásokat írnak ki. Ilyen esetben az a jelölt nyer mandátumot, aki
a legtöbb szavazatot szerzi meg, még akkor is, ha az kevesebb, mint 50
százalék plusz egy.
|
