- Mindig is érdeklődtem a politika iránt, családomban nagyon sok politikai vitát hallgattam végig. Már a kommunizmus idején, a '80-as évek második felében tizenévesként, édesapámmal együtt hallgattuk a Szabad Európa Rádiót. Ezt követően kezdtem el politikai és történelmi tárgyú könyveket olvasni, amit ma is teszek. Európai Tanulmányokat és jogot végeztem, talán emiatt is léptem politikai pályára.

- A következő időszak legfontosabb eleme az ajtóról ajtóra való kampányolás, hiszen egyre többet szeretnénk találkozni a választópolgárokkal, hogy az RMDSZ üzenetét eljuttassuk hozzájuk. Különböző társadalmi rétegekkel kell találkoznunk: a nyugdíjasokkal, munkavállalókkal, és nem utolsósorban komoly hangsúlyt kell fektetnünk a fiatalokra. Őket nehezebb megszólítani, hiszen kevésbé érdeklődnek a politika iránt. Olyan üzenetre van szükség, amelyet magáénak érez a fiatal, ugyanakkor oda kell figyelnünk a problémáikra, hogy azokat orvosolhassuk. Együttműködésre van szükség a politikai pártok és a civil szféra között. Közösen kell bizonyos programokat lebonyolítani, amelyek segítségével ismertté tesszük a közintézmények működését a fiatalok számára, és esetleg fel tudjuk kelteni az érdeklődésüket a politika és a közélet iránt.

- Melyek azok a problémák, amelyeket a fiatalok számára orvosolni kell?

- A fiatalok közül sokan nehezményezik azt, hogy Romániában még nem alakult ki az internship (szakmai gyakorlat) lehetősége. Ennek érdekében a politikumnak fel kellene vennie a kapcsolatot a vállalkozói szférával és a nagyobb cégekkel, lehetőséget biztosítva a diákok számára a nyári szakmai gyakorlatok megszervezésére. Amennyiben az illető cég, amelyik a szakmai gyakorlatot biztosította, meg van elégedve a diák által kifejtett tevékenységgel, az egyetem elvégzése után munkahelyet kínálhat fel számára. Ez lesz az egyik dolog, amivel nagyon komolyan szeretnék foglalkozni.

Nagyon sok diák szóvá tette, hogy a felsőoktatás Romániában túlságosan elméletközpontú, ezért én az egyetemek vezetőségével folytatandó lehetséges egyeztetések következményeként a socratesi módszer Romániában való meghonosítását szorgalmaznám. Ezt a módszert az angolszász országokban használják, nagyon pragmatikus gyakorlatközpontú eszköz. A lényege az, hogy csak szemináriumot tartanak, előadás pedig nincsen, és a szemináriumon diktálás helyett egy érdemi párbeszéd alakul ki a tanár és diák között. Természetesen, ehhez a diákoknak is olvasniuk kell az illető témában, tehát nem csak vizsgaidőszakban, hanem egész évben kell készülniük.

2004-ben készült egy felmérés, akkor a diákok kétharmada azt mondta, hogy az egyetem elvégzése után nem maradna Kolozsváron. 2008-ban ugyanennyien nyilatkozták azt, hogy Kolozsváron telepednének le, amennyiben a lakhatási feltételeket meg lehetne oldani. Ennek érdekében partneri viszonyt kell kialakítani az önkormányzat és a magán szféra között. A partneri viszony arról szól, hogy az önkormányzat a befektető rendelkezésére bocsát egy területet, a befektető felépíti a lakónegyedet, és cserében átad az önkormányzatnak egy bizonyos számú lakást, amelyet azután ki lehet osztani fiataloknak. Jelenleg két ilyen lakónegyed épül Kolozsváron. Képviselőként azon kell dolgoznunk, hogy a központi költségvetésből is szerezzünk meg pénzalapokat, és ezáltal folytatódjanak az országos lakásépítési programok. Hangsúlyozom, hogy ezeket a problémákat nem lehet egyik napról a másikra orvosolni, és demagógia lenne azt mondani, hogy egy képviselő ezeket egyedül meg tudná oldani. Együttműködésre van szükség az önkormányzat, a parlament és a kormány között, ezért nagyon fontos, hogy az RMDSZ kormányra kerüljön ismét, hiszen akkor nekünk RMDSZ-es képviselőknek is nagyobb mozgási terünk lesz. Ehhez viszont először jól kell szerepelnünk a parlamenti választásokon, tehát minden szavazatra szükség van.

- Milyen tervei vannak Kolozsvár fejlesztésével kapcsolatban?

- Fejlődő, dinamikus Kolozsvárt szeretnék. Kolozsvár fejlődése sok vonatkozásban kaotikus, s azon kell dolgoznunk és együttműködnünk az önkormányzattal, hogy ne szaladjon ki a fejlődés a lábunk alól... Olyan ipart kell Kolozsvárra telepíteni, amihez van munkaerő a városban, ehhez pedig arra van szükség, hogy az egyetemeken működő szakokat és a végzős diákok szakirányultságát egyeztessük az ide telepedő iparral. Környezetvédelmi szempontból Kolozsváron az ipart a város észak-keleti felébe, Dés felé kell telepíteni.

A 3-as számú képviselői körzet legégetőbb problémája a Pata utcai teherautó-forgalom kérdése. A terelőút hiányában az egész teherautó-forgalom áthalad a Pata utcán, ami élhetetlen körülményeket teremt. Pénzre van szükség annak érdekében, hogy a körgyűrűt a város minden oldalán meg lehessen építeni. Egy parlamenti képviselőnek oda kell hatnia, hogy ezeket a pénzeket utalják le Kolozsvárra az állami költségvetésből. Emellett az is fontos, hogy a várost nemzeti fejlődési pólusnak jelölték ki, és ezáltal 80 millió eurót lehet az európai pénzekből megpályázni. Az a lényeg, hogy minél több európai pénzalapot hívjunk le az infrastruktúra fejlesztése érdekében. A helyi forgalom számára is fel lehetne használni a kerülőutakat, olyan szerepet töltenének be, mint Budapesten a körúti rendszer. Mindenki számára könnyebb lenne, ha például a Monostorról el lehetne jutni a Györgyfalvi negyedbe úgy, hogy ne kelljen áthaladni a városon

Abban az esetben, ha sikeresen lobbizunk Bukarestben, és az Európai Uniótól is le tudunk hívni anyagi eszközöket, akkor lesz pénz az infrastrukturális befektetésekre, a gazdasági válság során felszabaduló munkaerőt pedig fel tudnánk használni útépítésre. Jó alkalom lenne ez a munkaerő átcsoportosítására is.

- Milyen problémákra kíván megoldásokat találni parlamenti képviselőként?

- Romániában alkotmányos reformra van szükség, választani kell a parlamentáris köztársaság és az elnöki vagy fél-elnöki rendszer között. A végrehajtó hatalmon belül konfliktus van a miniszterelnök és az államfő között. El kell végre dönteni, hogy ki a végrehajtó hatalom igazi birtokosa a miniszterelnök vagy az államfő. Ez a kétpólusú, hibrid alkotmányos berendezkedés - amire nem igazán van példa más európai államokban - árt az ország politikai stabilitásának. A másik gond az, hogy jelenleg a törvények többségét meg kell szavazni mindkét házban (képviselőház és szenátus), ami értelmetlenül felaprózza és meghosszabbítja a törvényhozási folyamatot. Ez politikai és jogi szempontból is abszurditás. Egykamarás rendszert kell életbe léptetni, vagy pedig le kell osztani a képviselőház és a szenátus hatáskörét.

Az állami bérezés terén a méltányosságot szeretném képviselni, szükséges az egységes bérezési törvény. Felelős parlamenti képviseletet kell elérni, hogy a parlament ne csak a választások előtt emelje a tanárok és más alkalmazottak bérét, illetve a nyugdíjakat, ezek növelése esetén pedig vegye figyelembe a kérdés szociális és makrogazdasági vonatkozásait is. Sem a nyugdíjemelés, sem a tanárok bére nem képezheti a politikai populizmus tárgyát. Felelős parlamenti képviseletet kell megvalósítani, ahol a szociálpolitikát a gazdasági ésszerűség határain belül kell kezelni. Méltányos nyugdíjrendszer kidolgozásáért szállok síkra. A szakemberekkel együtt, megvizsgálva a költségvetési forrásokat, indítványozni akarom a minimálnyugdíj bevezetését, amely ne legyen kisebb a minimálbérnél, és a 13-ik havi nyugdíjat. Termesztésen ezeket az intézkedéseket fokozatosan kell kezdeményezni figyelembe véve az ország gazdasági lehetőségeit.

A reális decentralizációt támogatom, nevezetesen azt, hogy a minisztériumok kihelyezett igazgatóságai kerüljenek át a megyei tanács alárendeltségbe, és ezek rendelkezzenek nagyobb helyi autonómiával, ne legyen minden Bukarestbe központosítva.

- Mennyiben tudta érvényesíteni akaratát az RMDSZ a városi tanácsban az elmúlt két évben?

- Nagyon sokszor. Kiemelten tudtunk támogatni magyar iskolákat, civil szervezeteket és egyházakat. Szociális téren sem tétlenkedtünk, többek között az RMDSZ frakciójának kezdeményezésére szavazta meg a városi tanács az ingyenbérleteket a nyugdíjasok számára a városi közszállítás járműveire. Kezdeményeztük a szociális lakások építését, amelyeket nem rég osztottunk ki a nehéz helyzetben lévő kolozsvári polgároknak, és a példákat még sorolhatnám. Természetesen nem megy minden zökkenőmentesen. A 27 tagú városi tanácsban 5-en vagyunk RMDSZ-esek. Egy határozattervezet elfogadásához 14 szavazatra van szükség, tehát még 9 román kollégát kell meggyőznünk ahhoz, hogy megszülessen egy tanácsi határozat. Ez nem minden esetben sikerül.

- Nagyon szeretek sportolni, járok szaladni és úszni. Van egy kiránduló társaságunk, gyakran járunk komoly hegyi túrákra, zsákkal a hátunkon. A nyáron például a Radnai-havasokban voltunk, de hétvégenként kisebb túrákra megyünk az Erdélyi Szigethegységbe. Szeretem a klasszikus zenét, a színházat, rendszeresen járok a filharmónia hangversenyeire. Inkább történelmi és a politikai témájú könyveket olvasok, de azért időnként szépirodalmi művek is kezembe akadnak.

A 3-as képviselői körzet

Ebben a körzetben mintegy 70 429 személy rendelkezik szavazati joggal, a 2008-as helyhatósági választásokon itt az RMDSZ 4663 szavazatot (15,8%) kapott. Ide tartozik a Györgyfalvi negyed és Mărăşti tér egyik fele, valamint az Andrei Mureşanu negyed. November 30-án a következő jelöltek mérkőznek meg egymással a képviselői tisztségért: Csoma Botond (RMDSZ), Mircea Jorj (PSD-PC), Ioan Stoia (PNG-CD), Petru Călian (PD-L), Ioan Petran (PNL) és Emilia Aluaş Strajan (PRM).