A Monostor nem arról híres, hogy sok magyar választó lakik ott. Milyen esélyei vannak arra, hogy megválasszák? Milyen érvekkel igyekszik meggyőzni a román választókat?

– Az esélyek latolgatása nem könnyű feladat az új választási törvény előírásai miatt. Minden leadott RMDSZ-szavazat számít. Nagyon sok barátom van, aki jelezte, sajnálja, hogy nem tud rám szavazni, mert állandó lakhelye, személyi igazolványa nem ebbe a körzetbe szól. Megnyugtattam őket, hogy az ő szavazatuk is, mint minden leadott RMDSZ-szavazat, lehet akár rám leadott voks is. Ugyanis a visszaosztásnál megyei és országos együtthatót, koeficienst is számolnak. Amennyiben senki nem éri el az 1-es számú körzetben leadott érvényes szavazatok fele plusz egy arányát, én is esélyes lehetek. Sokan meglepődnek, de igenis a Monostoron (is) sok magyar választó lakik! Én 15 éve élek a Külmonostoron. Nincs autóm, nem volt hajtásim. Gyalog, illetve a helyi közszállítási vállalat járművein utazom. Azt tapasztalom, hogy az utóbbi 4–5 évben egyre gyakoribb a magyar szó a piacon, a megállóban, az autóbuszon.

A monostori interetnikus közegben a kampány teljesen két nyelven folyik. Nem véletlen, hogy mind magyar, mind román nyelvű plakátom készült, mint az sem: az egyik szórólapom teljesen kétnyelvű. A személyes megkeresést kiemelt fontosságúnak tartom. Ezért kb. 40 aktív, lelkes fiatallal járjuk ajtótól ajtóig, házról házra a választási körzetemet. Az elektronikus médiában való jó szereplés szintén része a román választók meggyőzésének.

– Milyen sajátos gondokkal küszködik az Ön körzete? Milyen javaslatai vannak a problémák megoldására?

– A Donát, Monostor, Nyárfasor, Belváros negyedeket vagy azok részeit tartalmazó egyéni képviselői választókerület problémáit nem lehet elválasztani Kolozsvár, mint megyeközpont és régióközpont általános fejlődési kérdéseitől. Kolozsvárnak a lehetőségek és az innováció, a fejlődés regionális központjának kell lennie. Ugyanakkor vonzó turisztikai célpont is kell hogy legyen, egy olyan hely ahol érdemes dolgozni, élni, tanulni; ahol lehet szórakozni és pihenni. Ahol felelősségteljes és a lakosság felé nyitott vezetőség, illetve dinamikus gazdasági közösség vár minden látogatót. Ezért szükséges a helyi és megyei intézmények gazdasági-pénzügyi megerősítése. A legegyszerűbb módszer a pénzügyi autonómia kiterjesztése. Hogyan? Egyszerű: a jövedelemadó teljes mértékben, a hozzáadott értékadó (áfa – TVA) legalább 15%-ban helyben maradjon. A hozzáadott értékadóból az állami költségvetésen keresztül a helyi önkormányzatoknak visszaosztott részarányt 40%-ra kell emelni. A luxusadó (fogyasztási adó) egyharmada szintén helyi szinten kell hogy maradjon. Mi többet dolgozunk, ezért többet keresünk, tehát többet költünk, mint egyesek. Ezért a befizetett adónkra jogosan tartunk igényt! Mert lakónegyed fejlesztésre, zöldövezetre, új közszállítási eszközökre, parkolókra, tömbházak felújítására és hőszigetelésére csak így jut! Ugyanis az életszínvonal, az életminőség javítását csak úgy tudjuk elérni, ha lesz több zöldövezet, játszótér, lesz egy élhető Kolozsvár. Ahol nem kell naponta (!) több mint 80 000 járműnek áthaladnia a városon a körgyűrűk hiánya miatt. Metropolis övezetben kell gondolkodnunk, Gyalutól Nemeszsukig haladó modern villamos vonallal. Olyan várost akarok, amelyben az autók NEM a járdán parkolnak, ahol a kismamák nyugodtan sétálhatnak a gyerekkocsival. És nem okoz gondot a tömbházak hőszigetelési-felújítási programjában való részvétel. Mert a bérek igazságos növelése mellett a 13-ik nyugdíjat is kifizetik a nyugdíjasoknak!

– Az RMDSZ parlamenti frakciója testületileg megszavazta a tanárok béremelését. Amennyiben Ön képviselő lesz, milyen megoldást kezdeményez a helyzet rendezésére?

– A képviselőház egyhangúlag megszavazta a törvénymódosítást. Az RMDSZ egyedül nem szegülhetett ellene. De nagy aránytalanságokat tartalmaz. Mert a kezdő tanárok amúgy is alacsony fizetését kisebb mértékben növeli, mint a sokkal magasabb egyetemi tanári fizetéseket. Egyes társadalmi alcsoportok (pl.: igazságszolgáltatás, belügyminisztériumi alkalmazottak, diplomaták, titkosszolgálatok, stb.) külön törvénnyel elérték a saját bérezésük soron kívüli növelését. Ezért az új parlament első dolga kell hogy legyen az ÚJ egységes bérezési törvény megalkotása és elfogadása a teljes állami költségvetési ágazatban.

– Az előbb említettem, hogy mit tartok sürgősnek és fontosnak megoldani. Ezért törvényalkotási és -módosítási munkát kell végezni. Ez egy képviselő legfőbb feladata. Az a dolgom, hogy választóim akaratát ültessem át jogszabályokba ott, ahol ezt teszik: a parlamentben. Ahhoz, hogy a választók kérdései, véleménye, akarata folyamatosan eljusson hozzám, minden negyedben képviselői irodát vagy munkapontot szeretnék nyitni. Ugyanakkor a képviselő dolga, hogy a bukaresti központi intézmények, elsősorban a kormány és a helyi/megyei hatóságok között összekötő kapocs legyen, hogy „lobbizzon” a megye, a város érdekeiért. Mert költségvetési törvényt minden évben elfogad a Tisztelt Ház. Ez kiemelt feladat minden képviselő számára, főleg az egyre élesedő versenyben, amely kibontakozni látszik megyék és megyék, régiók és régiók között.

– Mert van tapasztalatom. Mert van megfelelő képzettségem. Mert van munkabírásom. Mert van elkötelezettségem. Mert tudok és szeretek csapatban dolgozni. Mert tudok az emberekkel kommunikálni, és szeretem meghallgatni őket. Körzetemben 4 helyi irodát, kapcsolatpontot szeretnék nyitni, állandóan elérhetne majd bárki telefonon, e-mail-on, ha kell személyesen is.

1992–2000 között a Kolozs megyei magyarság parlamenti képviselője voltam. Négy évig ellenzékben, négy évig kormánykoalíció tagjaként. Tehát van tapasztalatom a jogos érdekeinkért folytatott harc mindkét vetületéről. Emlékezzünk csak vissza egy pillanatra a 90-es évek elejére, amikor Funar volt a polgármester, Gavra volt a Képviselőház alelnöke és 4 (négy!) PUNR-es képviselő volt a Parlamentben. Nem volt könnyű, de megedződtünk. 2004–2008 között megyei tanácsos voltam, frakcióvezető, két szakbizottság tagja. Ismerem a megye, a megyeszékhely gondjait, fejlődési irányait. Ugyanakkor ismerem a megye lakosainak, különösképpen a megye magyarságának gondjait. Ugyanis bárki jut be a Parlamentbe, az egész Kolozs megyei magyarságot kell képviselnie! 2000-ben egyike voltam az alapítványi rendszerű mikrohitel program romániai kigondolójának és megszervezőjének. Az említett „három és fél” egyetem, amelyet elvégeztem megfelelő szakmai tudást biztosít a kihívások megválaszolására.

– Két képviselői mandátumot tud maga mögött. Milyen törvények, kezdeményezések fűződnek az Ön nevéhez?

– 1992-ben már elkezdtünk dolgozni egy, a helyi közpénzügyeket rendező törvénytervezeten. Sajnos, az első mandátum alatt nem sikerült elfogadtatni. Az állami költségvetés kidolgozásának határidejét is csak több év harc után sikerült törvénybe iktatni.

Kónya-Hamar Sándor, Szilágyi Zsolt és Nagy István kollégákkal együtt terjesztettük be az első törvénytervezetet a kolozsvári állami magyar tannyelvű egyetem újraindításáról.

2000-ben egyike voltam az alapítványi rendszerű mikrohitel program romániai kigondolójának és megszervezőjének. Ez a rendszer több mint 800 erdélyi magyar mikrovállalkozás számára biztosított fejlődési forrást, rendkívül kedvező feltételek közepette, akkor amikor még a banki hitelek távolról sem voltak ilyen könnyen elérhetőek.

– Az irodalom, a technika, a tudományok, az ufológia tartozik a fő érdeklődési területek közé. Ha van időm, sok kortárs erdélyi magyar szerzőt olvasok. Sok barátom van az Erdélyi Magyar Irók Ligájában (E-MIL). Szívesen nézek filmeket, akár moziban, akár otthon. Szeretem a sportot. Sajnos, inkább csak nézni. Foci, Formula 1, tenisz a sorrend. A CFR-KVSC szurkolója vagyok. Szeretek kirándulni, hegyet mászni. Minden zenét szívesen hallgatok, kivéve „manele”-t. Blues-t különösképpen. Kedvenceim még a hard rock zenekarok.

 

Az 1-es képviselői körzet a következő negyedek és negyedrészekből tevődik össze: Donát negyed a Törökvágással együtt, a Nyárfasor (Plopilor) negyed, a Monostori negyed északi része és a Belváros nyugati része. A szavazati joggal rendelkező személyek száma mintegy 69 213-ra tehető. Az RMDSZ a tavaszi helyhatósági választásokon ebben a körzetben a voksok 14, 5 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ jelöltje mellett a következő személyek pályáznak képviselői mandátumra: Teodor Pop Puşcaş (PSD-PC), Ioan Joldes (PNG-CD), Mircea Giurgiu (PD-L), Sebastian Moga (PNL) és Ioan Nicoară (PRM).