Választások - 2008 - Mai képviselőjelöltünk: Székely István
Írta: Szabadság
2008. november 21.
„Meg kell találni azokat a mozdonyokat, amelyek előre viszik a nemzetgazdaságot" - Miért vállalta el az RMDSZ felkérését, hogy induljon a parlamenti választásokon?
-
Negyven évet dolgoztam az iparban, ebből harminchármat igazgatóként
Tordán, ezenkívül tizenkét évet megyei tanácsosként a költségvetési,
pénzügyi, tanulmányok és prognózis szakbizottságban, az előző
mandátumban négy évig a testület elnökeként, tehát benne voltam nyakig
a sűrűjében, mint profi menedzser és választott képviselő az RMDSZ
színeiben. És ha az embert felkérik, mert ő jelenti a kiutat, akkor
természetesen eleget tesz a kérésnek. A legfontosabb az, hogy legyen
képviseletünk a parlamentben. Az RMDSZ azért indít minden
szavazókörzetben jelölteket, hogy a szövetség elérje azt az öt
százalékos alternatív küszöböt, amely szükséges a parlamenti
jelenléthez, mert egyébként annak a jelöltnek sincs esélye, aki elérte
az 50 százalékos szavazati arányt.
- Hogyan kamatoztatná a közigazgatás terén szerzett tapasztalatát a parlamentben?
-
Az elmúlt években nagy tapasztalatot szereztem a közigazgatás terén,
ugyanakkor ipari és menedzseri tapasztalattal is rendelkezem. Az ember
egy idő után rájön arra, hogy a jogalkotás működik, ahogy működik, de
nem konvergens: a szakbarbárok ismerik esetleg saját területüket, de
nem ismerik ennek kihatását a társadalom különböző részeire, ezért
nagyon gyakran egymásnak ellentmondó törvényeket hoznak. Általános
vélemény, hogy ügyvédek kell képviseljenek bennünket a parlamentben,
mint ahogyan az is igaz: jelen vannak ugyan a törvényhozásban, de nem
mindig követik a törvények következményeit. Hogy a törvényalkotás
konvergens legyen, kapcsolódnia kell az alkotmányhoz, a hagyományokhoz,
a kultúránkhoz, de a jogszabályoknak kapcsolódniuk kell egymáshoz is.
Most például megszavazták a pedagógusok fizetésének emelését, amivel
tökéletesen egyet értek, hiszen a romániai bérek az európai átlagnál
sokkal kisebbek. Nem vették azonban figyelembe a költségvetést, amely
meghatározza az államkassza bevételeit és kiadásait, megteremtve egyben
az egyensúlyt. Nagyon fontos, hogy az állam kiadásait megfelelő
forrásokkal fedezzék, ami nem történt meg a pedagógusok béremelése
kapcsán. A parlamentben nem azzal kellene foglalkozni, hogy osszák az
állam pénzét, hanem arra kellene megoldásokat találni, hogy honnan
lehetne jövedelemhez jutni. Ameddig a nemzetgazdaság költségei
nagyobbak, mint a bevétel, és folyamatosan kölcsönöket kell felvenni,
amely kamatra kötelez, nem lehet fenntartani a kettő közti egyensúlyt.
Kézben kell tartani a nemzetgazdaság helyzetét, meg kell teremteni a
forrásokat, pontosan kell elkölteni a jövedelmet, és nem szabad semmit
anarchikusan megszavazni a parlamentben. Ezzel nem azt akarom mondani,
hogy nem érdemelnek nagyobb fizetést a közhivatalnokok, a kultúrában
vagy az egészségügyben dolgozók. De most a politikum célponttá
alakította a pedagógusokat, hogy őket vonják majd felelőségre a
nemzetgazdaság összeomlása miatt. Ez hatalmas politikai hiba,
meggondolatlan határozat volt. Nagyon szép tehát a jogalkotás, de
figyelembe kell venni a konkrét gazdasági helyzetet, amit nálunk
elmulasztanak. Meg kell találni azokat a mozdonyokat, amelyek előre
viszik a nemzetgazdaságot. Egyik ilyen hajtóerő a felhasználás - az
állampolgár költ élelemre, ruházatra, kultúrára, stb. -, amihez
jövedelem kell. Ha a polgárnak nincs elég jövedelme, akkor kölcsönhöz
folyamodik, és a hatalmas kamattal becsapják. Viszont ha valakinek van
tartaléka, akkor kölcsön adhatja az államnak a kincstáron keresztül. A
lekötött kincstári jegyekért két százalékos kamatot fizetnek. Néhány
éve még működött ez a rendszer, de az állam most nem használja ki ezt a
mindenki számára kedvezőbb lehetőséget.
- Mire összpontosítana, ha sikerülne parlamenti mandátumhoz jutnia?
-
Úgy érzem, Romániában az infrastruktúra-fejlesztés a legfontosabb: a
közlekedés, a vízhálózat és csatornarendszer kiépítése, a közvilágítás,
a gázszolgáltatás biztosítása, az ezekhez szükséges pénzforrások
megteremtése. Mert ha megtartjuk ezt a rendszert a közlekedésben,
amikor csak Kolozsváron évente 300 ezer személygépkocsit iratnak be
forgalomba, akkor egy idő után eldugul a forgalom. Az
infrastruktúra-fejlesztése maga után vonja a csatlakoztatott iparágak
fejődését is, így megnő a foglalkoztatottság aránya. A mozdonyok tehát
megvannak: létezik a felhasználás -saját vagy nemzetgazdasági - és az
export. Mi, sajnos, egyelőre többet importálunk, mivel a termelő nem
kap megfelelő támogatást, míg más országokban ez 30-40 százalékra
tehető. A román állam ezzel szemben csak annyival járul hozzá a
kiadásokhoz, hogy olcsóbban adja a dízelolajat, valamint jelentéktelen
összegű támogatást biztosít földterületeik nagyságának függvényében,
ami kevés ahhoz, hogy versenyképessé váljon a nemzetközi piacon. Fel
kell fejleszteni a termelők támogatását függetlenül attól, hogy
mezőgazdaságban, iparban vagy szolgáltatásban tevékenykednek. Emellett
lényeges az export fejlesztése is. A parlamentnek jobban oda kell
figyelnie, hogy milyen törvényeket hoz a kis- és középvállalkozók,
valamint a mezőgazdaság támogatására. Olyan iparágra kellene pénzt
költeni, amely előre viheti az országot, és piaca van. Ebben látom a
biztos jövőt, és támogatni kell azt, ami nemzetgazdasági mozdonynak
számít: az úthálózat kiépítését, az uniós pénzalapok és különböző
anyagi források megfelelő felhasználását. Ezeket kell okos törvényekkel
szabályozni. Ugyanakkor fel kell számolni a bürokráciát, ami szintén
nehéz feladat, mert dupla bürokráciával állunk szemben: a romániaival
és az európai unióssal.
- Ön szerint mi a közös a megyei tanácsosi és képviselői tisztségben?
-
A megyei tanács határozatokat hoz, megyei szinten döntéshozó szerepe
van, kezeli a tulajdonában levő köz- és magántulajdont, a
minisztériumtól kapott pénzösszegeket tovább osztja az
önkormányzatoknak. Megyei tanácsosként megtanulja az ember, hogyan
hozzon helyes döntéseket, mérlegelje ezek pozitívumait és negatívumait.
Mindezt úgy kell elképzelni: a megyei tanács egy ház, a parlament egy
nagyobb ház, s ha hiányzik egyik fala vagy nem zárnak az ablakai, akkor
befúj a szél, illetve hideg van a házban. Ezért kell úgy dolgozni, hogy
a ház megfeleljen a követelményeknek. Az államháztartás, a helyi
költségvetés vagy a helyi döntéshozó szervek úgy működjenek, hogy a ház
biztos alapokon álljon, legyen benne élet, jól működjenek az ablakai,
ki is lehessen járni belőle, és be is lehessen menni. Ennek meg kell
teremteni a jogi alapját, működőképes gazdaságot kell létrehozni, amely
jól reagál a külföldi hatásokra, belső dolgait jól intézi, megszabva a
megfelelő irányt: növekedni és fejlődni kell, a fejlesztéshez pedig meg
kell találni a forrásokat, a törvényes kereteket, hogy alapozni
lehessen rá. A parlament négyévenként változik, és mindegyik kezdi
elölről a munkát. Bár a kormánynak négyéves mandátuma van, jó lenne
kidolgozni egy ötéves stratégiát, amely a kabinet leváltása után is
működőképes legyen. A törvényhozás ehhez tudna törvényes keretet
alkotni. Ha a parlament jól működik, akkor felül tudja bírálni a
kormány döntését, hiszen ez a kötelezettsége, én ezért szeretnék ott
lenni.
- Hogy lehet a politikai tisztséget a magánélettel összeegyeztetni?
-
Én nagyon boldog ember vagyok. Amikor vezérigazgató lettem Tordán,
akkor a családra kevesebb időm maradt, mert nagyon elfoglalt voltam, de
mindannyian mellém álltak. A feleségem, Csilla, ápolónő, így állandó
egészségügyi felügyelet alatt vagyok. Két lányom, Imola és Iringó
szintén támogattak mindenben. A nagyobbik lányom, Iringó közgazdász,
üzletelemző egy nagy amerikai cégnél, havonta hazalátogat, Imola pedig
szintén asszisztens. Nagyon vigyáztak rám, és én is mindig vigyáztam
arra, hogy a munkahelyi gondokat soha ne vigyem haza. Amikor megyei
tanácsos lettem, akkor a lányaim már nagyobbak voltak. Az új tisztség
nem bonyolította a családi életünket, mert jól be tudom osztani az
időmet.
Névjegy Székely
István 1943-ban született Désen, középiskoláját a tordai elméleti
líceumban végezte, a bukaresti műegyetem vegyészmérnöki karán
diplomázott 1967-ben. Utána hazakerült Tordára az építőanyagipari
vállalathoz, ahol 28 évet dolgozott, 21 évet igazgatóként. 1995 - 2008
között három magáncégnek volt a vezérigazgatója. 1996-tól 2008-ig
megyei tanácsosként dolgozott a költségvetési, pénzügyi, tanulmányok és
prognózis szakbizottságban, 2004-2008 között pedig a bizottság elnöke
volt.
A 8-as képviselői körzet
Ide
tartozik Ajtony, Szind, Palackos és Torda település. A szavazásra
jogosultak száma 56 637-re tehető. Az RMDSZ a 2008-as helyhatósági
választásokon ebben a körzetben a szavazatok 8,2 százalékát szerezte
meg. Ugyanebben a körzetben indul Ucu Faur (PSD-PC), Cristian Inţe
(PNG-CD), Vasile Miclăuş (PD-L), Virgil Pop (PNL) és Stelian Mărginean
(PD-L).
„Meg kell találni azokat a mozdonyokat, amelyek előre viszik a nemzetgazdaságot"
