„Meg kell találni azokat a mozdonyokat, amelyek előre viszik a nemzetgazdaságot"- Miért vállalta el az RMDSZ felkérését, hogy induljon a parlamenti választásokon?
- Negyven évet dolgoztam az iparban, ebből harminchármat igazgatóként Tordán, ezenkívül tizenkét évet megyei tanácsosként a költségvetési, pénzügyi, tanulmányok és prognózis szakbizottságban, az előző mandátumban négy évig a testület elnökeként, tehát benne voltam nyakig a sűrűjében, mint profi menedzser és választott képviselő az RMDSZ színeiben. És ha az embert felkérik, mert ő jelenti a kiutat, akkor természetesen eleget tesz a kérésnek. A legfontosabb az, hogy legyen képviseletünk a parlamentben. Az RMDSZ azért indít minden szavazókörzetben jelölteket, hogy a szövetség elérje azt az öt százalékos alternatív küszöböt, amely szükséges a parlamenti jelenléthez, mert egyébként annak a jelöltnek sincs esélye, aki elérte az 50 százalékos szavazati arányt.
- Hogyan kamatoztatná a közigazgatás terén szerzett tapasztalatát a parlamentben?
- Az elmúlt években nagy tapasztalatot szereztem a közigazgatás terén, ugyanakkor ipari és menedzseri tapasztalattal is rendelkezem. Az ember egy idő után rájön arra, hogy a jogalkotás működik, ahogy működik, de nem konvergens: a szakbarbárok ismerik esetleg saját területüket, de nem ismerik ennek kihatását a társadalom különböző részeire, ezért nagyon gyakran egymásnak ellentmondó törvényeket hoznak. Általános vélemény, hogy ügyvédek kell képviseljenek bennünket a parlamentben, mint ahogyan az is igaz: jelen vannak ugyan a törvényhozásban, de nem mindig követik a törvények következményeit. Hogy a törvényalkotás konvergens legyen, kapcsolódnia kell az alkotmányhoz, a hagyományokhoz, a kultúránkhoz, de a jogszabályoknak kapcsolódniuk kell egymáshoz is. Most például megszavazták a pedagógusok fizetésének emelését, amivel tökéletesen egyet értek, hiszen a romániai bérek az európai átlagnál sokkal kisebbek. Nem vették azonban figyelembe a költségvetést, amely meghatározza az államkassza bevételeit és kiadásait, megteremtve egyben az egyensúlyt. Nagyon fontos, hogy az állam kiadásait megfelelő forrásokkal fedezzék, ami nem történt meg a pedagógusok béremelése kapcsán. A parlamentben nem azzal kellene foglalkozni, hogy osszák az állam pénzét, hanem arra kellene megoldásokat találni, hogy honnan lehetne jövedelemhez jutni. Ameddig a nemzetgazdaság költségei nagyobbak, mint a bevétel, és folyamatosan kölcsönöket kell felvenni, amely kamatra kötelez, nem lehet fenntartani a kettő közti egyensúlyt. Kézben kell tartani a nemzetgazdaság helyzetét, meg kell teremteni a forrásokat, pontosan kell elkölteni a jövedelmet, és nem szabad semmit anarchikusan megszavazni a parlamentben. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem érdemelnek nagyobb fizetést a közhivatalnokok, a kultúrában vagy az egészségügyben dolgozók. De most a politikum célponttá alakította a pedagógusokat, hogy őket vonják majd felelőségre a nemzetgazdaság összeomlása miatt. Ez hatalmas politikai hiba, meggondolatlan határozat volt. Nagyon szép tehát a jogalkotás, de figyelembe kell venni a konkrét gazdasági helyzetet, amit nálunk elmulasztanak. Meg kell találni azokat a mozdonyokat, amelyek előre viszik a nemzetgazdaságot. Egyik ilyen hajtóerő a felhasználás - az állampolgár költ élelemre, ruházatra, kultúrára, stb. -, amihez jövedelem kell. Ha a polgárnak nincs elég jövedelme, akkor kölcsönhöz folyamodik, és a hatalmas kamattal becsapják. Viszont ha valakinek van tartaléka, akkor kölcsön adhatja az államnak a kincstáron keresztül. A lekötött kincstári jegyekért két százalékos kamatot fizetnek. Néhány éve még működött ez a rendszer, de az állam most nem használja ki ezt a mindenki számára kedvezőbb lehetőséget.
- Mire összpontosítana, ha sikerülne parlamenti mandátumhoz jutnia?
- Úgy érzem, Romániában az infrastruktúra-fejlesztés a legfontosabb: a közlekedés, a vízhálózat és csatornarendszer kiépítése, a közvilágítás, a gázszolgáltatás biztosítása, az ezekhez szükséges pénzforrások megteremtése. Mert ha megtartjuk ezt a rendszert a közlekedésben, amikor csak Kolozsváron évente 300 ezer személygépkocsit iratnak be forgalomba, akkor egy idő után eldugul a forgalom. Az infrastruktúra-fejlesztése maga után vonja a csatlakoztatott iparágak fejődését is, így megnő a foglalkoztatottság aránya. A mozdonyok tehát megvannak: létezik a felhasználás -saját vagy nemzetgazdasági - és az export. Mi, sajnos, egyelőre többet importálunk, mivel a termelő nem kap megfelelő támogatást, míg más országokban ez 30-40 százalékra tehető. A román állam ezzel szemben csak annyival járul hozzá a kiadásokhoz, hogy olcsóbban adja a dízelolajat, valamint jelentéktelen összegű támogatást biztosít földterületeik nagyságának függvényében, ami kevés ahhoz, hogy versenyképessé váljon a nemzetközi piacon. Fel kell fejleszteni a termelők támogatását függetlenül attól, hogy mezőgazdaságban, iparban vagy szolgáltatásban tevékenykednek. Emellett lényeges az export fejlesztése is. A parlamentnek jobban oda kell figyelnie, hogy milyen törvényeket hoz a kis- és középvállalkozók, valamint a mezőgazdaság támogatására. Olyan iparágra kellene pénzt költeni, amely előre viheti az országot, és piaca van. Ebben látom a biztos jövőt, és támogatni kell azt, ami nemzetgazdasági mozdonynak számít: az úthálózat kiépítését, az uniós pénzalapok és különböző anyagi források megfelelő felhasználását. Ezeket kell okos törvényekkel szabályozni. Ugyanakkor fel kell számolni a bürokráciát, ami szintén nehéz feladat, mert dupla bürokráciával állunk szemben: a romániaival és az európai unióssal.
- Ön szerint mi a közös a megyei tanácsosi és képviselői tisztségben?
- A megyei tanács határozatokat hoz, megyei szinten döntéshozó szerepe van, kezeli a tulajdonában levő köz- és magántulajdont, a minisztériumtól kapott pénzösszegeket tovább osztja az önkormányzatoknak. Megyei tanácsosként megtanulja az ember, hogyan hozzon helyes döntéseket, mérlegelje ezek pozitívumait és negatívumait. Mindezt úgy kell elképzelni: a megyei tanács egy ház, a parlament egy nagyobb ház, s ha hiányzik egyik fala vagy nem zárnak az ablakai, akkor befúj a szél, illetve hideg van a házban. Ezért kell úgy dolgozni, hogy a ház megfeleljen a követelményeknek. Az államháztartás, a helyi költségvetés vagy a helyi döntéshozó szervek úgy működjenek, hogy a ház biztos alapokon álljon, legyen benne élet, jól működjenek az ablakai, ki is lehessen járni belőle, és be is lehessen menni. Ennek meg kell teremteni a jogi alapját, működőképes gazdaságot kell létrehozni, amely jól reagál a külföldi hatásokra, belső dolgait jól intézi, megszabva a megfelelő irányt: növekedni és fejlődni kell, a fejlesztéshez pedig meg kell találni a forrásokat, a törvényes kereteket, hogy alapozni lehessen rá. A parlament négyévenként változik, és mindegyik kezdi elölről a munkát. Bár a kormánynak négyéves mandátuma van, jó lenne kidolgozni egy ötéves stratégiát, amely a kabinet leváltása után is működőképes legyen. A törvényhozás ehhez tudna törvényes keretet alkotni. Ha a parlament jól működik, akkor felül tudja bírálni a kormány döntését, hiszen ez a kötelezettsége, én ezért szeretnék ott lenni.
- Hogy lehet a politikai tisztséget a magánélettel összeegyeztetni?
- Én nagyon boldog ember vagyok. Amikor vezérigazgató lettem Tordán, akkor a családra kevesebb időm maradt, mert nagyon elfoglalt voltam, de mindannyian mellém álltak. A feleségem, Csilla, ápolónő, így állandó egészségügyi felügyelet alatt vagyok. Két lányom, Imola és Iringó szintén támogattak mindenben. A nagyobbik lányom, Iringó közgazdász, üzletelemző egy nagy amerikai cégnél, havonta hazalátogat, Imola pedig szintén asszisztens. Nagyon vigyáztak rám, és én is mindig vigyáztam arra, hogy a munkahelyi gondokat soha ne vigyem haza. Amikor megyei tanácsos lettem, akkor a lányaim már nagyobbak voltak. Az új tisztség nem bonyolította a családi életünket, mert jól be tudom osztani az időmet.
Névjegy
Székely István 1943-ban született Désen, középiskoláját a tordai elméleti líceumban végezte, a bukaresti műegyetem vegyészmérnöki karán diplomázott 1967-ben. Utána hazakerült Tordára az építőanyagipari vállalathoz, ahol 28 évet dolgozott, 21 évet igazgatóként. 1995 - 2008 között három magáncégnek volt a vezérigazgatója. 1996-tól 2008-ig megyei tanácsosként dolgozott a költségvetési, pénzügyi, tanulmányok és prognózis szakbizottságban, 2004-2008 között pedig a bizottság elnöke volt.
A 8-as képviselői körzet
Ide tartozik Ajtony, Szind, Palackos és Torda település. A szavazásra jogosultak száma 56 637-re tehető. Az RMDSZ a 2008-as helyhatósági választásokon ebben a körzetben a szavazatok 8,2 százalékát szerezte meg. Ugyanebben a körzetben indul Ucu Faur (PSD-PC), Cristian Inţe (PNG-CD), Vasile Miclăuş (PD-L), Virgil Pop (PNL) és Stelian Mărginean (PD-L).