Pénteken, szeptember 23-án ülésezett a Kolozs megyei RMDSZ küldötteinek tanácsa. A Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) rangsorolása eredményeként Csoma Botond megyei elnök és László Attila szenátor vezetik a jelöltek listáját, Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök a képviselőlista második helyére került.
A megyei képviselőket Kovács Péter, az
RMDSZ ügyvezető elnöke köszöntötte: „A mai eredmények is annak az
újratervezésnek a szellemiségét fogják tükrözni, amelyet a 2015-ös, áprilisi
Kongresszuson hirdettünk: nevezetesen, hogy első lépésben változtattunk az
RMDSZ struktúráján, majd egyre több nő és fiatal vállalt részt az
önkormányzatok munkájában és most, az őszi választásokon parlamenti
képviseletünket is megújítjuk.” – hangzott el beszédében. Mint mondta, a
Szövetség megbecsült képviselőinknek egy része visszavonul, az új generáció pedig
a frakciók megújulását hozza. ,,A magyar emberek olyan felkészült képviselőket
és szenátorokat akarnak a parlamentbe juttatni szavazataikkal, akik nap, mint
nap bizonyítják, hogy a magyar ügy elkötelezettjei, akik megvédik érdekeinket,
akik nem engedik, hogy jogaink csorbuljanak” – hangsúlyozta Kovács Péter. Az
ügyvezető elnök hozzátette: meggyőződése, hogy Kolozs megyében ennek megfelelő
döntés születik a parlamenti képviselet rangsorolásán, hiszen mindhárom jelölt,
Csoma Botond, László Attila és Hegedüs Csilla is megfelelő felkészültséggel
rendelkeznek, többször is bizonyították már eddigi munkásságuk során, hogy
ismerik a magyar emberek problémáit és konkrét terveik, eszközeik vannak ezek
megoldására.
Csoma Botond megyei elnöki beszámolójában megköszönte az elmúlt 25
évben parlamenti érdekképviseleti munkában tevékenykedő Kolozs megyei kollégák
elkötelezett munkáját, majd a képviselő- és szenátorjelöltek bemutatkozása
következett.
Hegedüs Csilla
ügyvezető alelnök, műemlékvédelmi szakértő, volt kulturális miniszter a
képviselői lista második helyét pályázta meg. "A feladatunk: jövőt építeni
itthon, Erdélyben: fiataloknak és időseknek, nőknek és férfiaknak. Erre
vállalkozom" mondta, meghatározva azokat a területeket, amelyeken
változtatni akar. "Mindazt, amit ezer éve itt, Erdélyben teremtettünk, a
mi örökségünket, valakik próbálják tönkretenni. Olyan törvények kellenek,
amelyek nem elkenik az igazunkat, hanem megvédenek bennünket, azt, ami a
miénk" fogalmazott. Édesanyaként pontosan tisztában van azzal, hogy az
elsőrendű prioritás egy olyan jövőképet teremteni, amely vonzóvá teszi Erdélyt
a fiatalok számára, akik eddig inkább a kivándorlást választották. Ehhez
azonban egy egészen más hozzáállásra van szükség: vonzóvá kell tenni
városainkat, falvainkat, hogy jó legyen ott élni. "Azt szeretném, ha a
fiatalok, a gyermekeink, miután külföldön tanultak, visszatérnének haza,
Erdélybe. De ehhez olyan közpolitikák kellenek, amelyek a fiatalokat, a
családokat helyezik a központba, nem pedig az egyes képviselők egyéni
érdekeit". Hegedüs Csilla kitért a nők politikai szerepvállalására is:
társadalmunk, közösségünk fele nő, kiváló szakemberek vannak közöttünk.
"Úgy gondolom, mindenkire szükség van, aki a közösségünkért akar tenni,
attól függetlenül, hogy nő vagy férfi, fiatal, vagy idős. Azt szeretném, ha én
csak úttörő lennék, és minél több nő merne közéleti szerepet vállalni."
Csoma Botond a több mint tíz éves közigazgatási
tapasztalatára és helyi tanácsosi munkájára alapozva úgy értékelte: “Ennek
a választásnak a tétje az erdélyi magyarok jövője, a kolozsvári és Kolozs
megyei magyarok jövője. Ez a választási kampány arról szól, hogy ezt a jövőt
hogyan lehet fenntartani. Hogy melyek az alapvető feltételei annak, hogy ne
csak megmaradásról, hanem fejlődésről, közösségünk gyarapodásáról
beszélhessünk.” Az RMDSZ megyei elnöke számos olyan megoldandó problémát
vetett fel, melyeket munkája során testközelből is megtapasztalt. „Az elmúlt egy évben Kolozsvár fényét
beárnyalta, hogy itt, Erdély szívében, a kincses városban, 50.000 magyar lakos
számára még mindig nem alapvető a nyelvi jogok érvényesítése. Terveink szerint
a 20%-os küszöböt 10%-ra kell csökkenteni, illetve számszerűsített alternatív
küszöböt is meg kell határozni. Ezt csak Bukarestben lehet elérni.” Figyelembe
véve a vidék mindennapos nehézségeit a szórványoktatás, és az ügyintézés
megoldandó problémái is fontos szerepet töltenek be a jelölt programjában. „A Kolozs megyei szórványoktatás évről évre súlyosbodó problémái azt
jelzik, hogy a jelenlegi oktatási törvény előírásai nem szavatolják a
kisebbségi oktatási rendszer közép- és hosszú távú fenntarthatóságát. Minden
magyar gyermeknek joga van anyanyelvén tanulni. Ezért fogunk küzdeni
Bukarestben.”
László Attila újabb szenátori mandátumért száll versenybe az elkövetkezendő
négy évre. Stabilabb és mindenkire egyformán érvényes törvényeket szeretne az
országban. „Júniusba sikerült
megerősíteni egyik pillérünket és most a másik pillérünkön van a sor. Nem
hiányozhatunk egyetlen olyan testületből sem, ahol a jövőnkről döntenek. A
következő négy évben születő döntések (alkotmány, közigazgatás, oktatás,
nyugdíj, stb.) gyerekeink, unokáink, nagyszüleink és általában közösségünk
jövőjéről szólnak. Azt hiszem, folytatnunk kell a 26 éve elkezdett munkát,
teremtsük meg azokat a feltételeket, amelyeknek köszönhetően jól érezzük
magunkat, fejlődni tudunk, szívesen neveljük gyerekeinket és unokáinkat. ”
Az RMDSZ-nek Kolozs megyében 1996-ig három, 2012-ig kettő, ezt
követően azonban már csak egy képviselője maradt a bukaresti törvényhozásban. A
parlamenti képviselet következő négy évre való megerősödése jó részvételi arány
esetén valósulhat meg.
