A Szövetség választási programjában megfogalmazta: második hivatalos nyelvvé tenné anyanyelvünket ott, ahol többségben élnek a magyar emberek, illetve kezdeményezi, hogy minden olyan településen, ahol a lakosság egytizede magyar, lehessen magyarul is ügyet intézni. Az anyanyelvhasználati küszöböt a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra csökkentené, valamint egy alternatív, ötezer fős küszöböt vezetne be – ez 174 000 magyar embert érintene Erdélyben. A kérdésről Hegedüs Csilla és Csoma Botond Kolozs megyei képviselőjelöltek nyilatkoztak hétfőn, november 7-én.
Hegedüs Csilla Kolozs megyei képviselőjelölt,
az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke kijelentette: „elfogadhatatlan,
ami az utóbbi években folyik az országban – elmondhatjuk, hogy a nyelvi jogok
alkalmazása terén visszafejlődés tapasztalható. Az anyanyelvhasználati küszöb
húszról tíz százalékra való csökkentése, illetve a számszerűsített, ötezres
küszöb bevezetése leginkább a szórványban élő magyar embereket érintené, és
hiszem azt, hogy identitástudatukat is jelentős mértékben erősítené, ha hivatalosan
is használhatnák anyanyelvüket.” A képviselőjelölt rámutatott: a tíz százalékos
küszöb bevezetése a kolozsváriakon kívül például Nagybánya, Máramarossziget,
Zilah, Nagyenyed, Szamosújvár, Segesvár és még sok másik település magyar
közösségét érintené, míg a számszerűsített küszöb Temesvár, Arad és Brassó
magyar lakosait segítené, ahol a magyar kisebbség aránya nem éri el a tíz
százalékot, de ötezernél több magyar él a városban. „Erdély és mi, erdélyi
magyarok több tiszteletet érdemlünk, a Szövetség pedig azért harcol, hogy a
magyar emberek élhessenek is a nekik kijáró jogokkal, mivel nem vagyunk
másodrendű állampolgárok. Olyan Erdélyt akarunk teremteni, ahol nem fordulnak
többé elő jogcsorbítások, és nem korlátoznak minket anyanyelvünk használatában,
ehhez pedig erős parlamenti képviselet szükséges” – szögezte le Hegedüs Csilla.
Az ügyvezető alelnök szerint az
anyanyelvhasználattal kapcsolatos törvények módosításakor figyelembe kell venni
az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában
megfogalmazott ajánlásait, ahogyan azt a műemlékek anyanyelven való
feliratozásánál is használták.
Csoma Botond 10 éve dolgozik a városi
önkormányzatban tanácsosként és frakcióvezetőként, az itt szerzett
tapasztalatokat szeretné kamatoztatni Bukarestben, a törvényhozás szintjén is.
Olyan Erdélyért dolgozik, ahol több kultúra él szimbiózisban, olyan
Kolozsvárért, ahol megfér egymás mellett a többnyelvűség. „Olyan várossá kell
tenni Kolozsvárt, ahol nemcsak üres frázisokat zengnek a multikulturalizmusról,
hiszen itt él Erdély második legnagyobb magyar közössége. 50 ezer magyar ember
nyelvi jogainak érvényesítése nem lehet több mint egy évtizedes jogvita
kérdése. Egyértelmű, hogy törvénymódosításra van szükség” – véli a Szövetség
Kolozs megyei parlamenti képviselőjelöltje, akinek konkrét megoldási javaslata
is van a felvázolt problémára: a húsz százalékos küszöböt tízre kell
csökkenteni, illetve számszerűsített alternatív küszöböt is meg kell határozni:
„én az ötezres küszöböt javaslom. Azaz minden olyan erdélyi településen, ahol a
magyar lakosság száma meghaladja az ötezret, nyelvi jogainknak érvényesülniük
kell. Ennek a kolozsvári magyar közösség az első számú érintettje.”
Tanácsosi tapasztalataiból kiindulva az RMDSZ
Kolozs Megyei Szervezetének elnöke hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a nyelvi
jogok problémája helyi szinten nem fog megoldódni, hiába szabadult meg a város
Funártól, egészen Bukarestig kell menni a megoldásért. „Ennek a választásnak az
erdélyi magyarok jövője a tétje, a kolozsvári és Kolozs megyei magyarok jövője.
Én hiszem azt, hogy 2016-ban Erdélyben van jövő, hogy Kolozsváron, Kolozs
megyében van jövő. De ennek az a feltétele, hogy összefogjunk, közösen
harcoljunk ügyeinkért, ne tévesszük szem elől céljainkat. Erről döntünk
december 11-én” – adott hangot meggyőződésének Csoma Botond.
Forrás: www.rmdsz.ro
