Interjú Vákár Istvánnal, a Kolozs Megyei Tanács alelnökével a parlementi választások eredményeiről és a megye előtt álló kihívásokról.
– Két képviselő helyett egyet küld Kolozs megye Bukarestbe. Mi az oka, hogy
nem lett befutó a második hely?
– Sajnos nem sikerült a három, az lett volna a legmagasabb szintje annak,
amit el tudunk érni. Ahhoz képest nagyon jól ment a mozgósítás. Két olyan személy foglalta el a lista első
helyeit, akik még nem voltak képviselők. Beálltunk néhányan listanyomóknak a harmadik-negyedik helyekre.
– Abszolút számokban hány szavazatot kapott Kolozs megyében az RMDSZ?
– Több, mint harmincötezren
szavaztak az önkormányzati választásokon júniusban és mintegy harmincnégyezren
a parlamentin. Amióta az RMDSZ-ben válalltam
feladatot, nem emlékszem, hogy ennyire hasonló lett volna az önkormányzati és a
parlamenti választások eredménye. Az önkormányzatin általában jóval több
szavazatot kapunk, mert olyankor az egész önkormányzati csapat, a tanácsos és polgármester-jelöltek
kampányolnak saját érdekükben. Hála Istennek és az önkormányzati munkának, a
decemberi választást megelőző kampányban ugyanúgy megmozdultak. A választások
másnapjára az egyik telefonom akkuja felfőtt, el kellett dobjam, de a sok egyeztetésnek
hála megértették, mennyire fontos a közösségnek és amennyi szavazatot tudtak,
behoztak a helyi szervezeteinkben dolgozó kollégák. A magas részvételi arányhoz hozzásegített a papok hozzáállása is. Minden szószékről az
szólt, hogy márpedig fiam, menj el szavazni, mert az tisztességes dolog. Bárhol
jártam, meglátszott a munkánk eredménye a járdáktól, kultúrházak állapotán át
az iskolákig, templomokig. Az RMDSZ által vezetett községek szépek, jól állnak.
Gratulációt érdemel a város is, mert az is megmozdult. Itt a potenciál még
nagyon nagy, de nehezebb is megszólítani az embereket, mint falun.
– Mire számít a hátralevő három és fél évben? A liberálisokkal többséget alkotnak a megyénél, így a szociáldemokrata kormánytól valószínűleg nem sok támogatást várhatnak.
– Így igaz, nem fog a megye nagyot kanyarítani, de szerencsére jól
felkészült emberek jutottak be. Csoma Botond képviselő és László Attila
szenátor meg fogja tenni amit lehet. Nekünk a politikánk megvan és ki fogunk
tartani mellette.
– Felértékelődne az RMDSZ szerepe megyei szinten is, ha belépne a
kormányba?
– Most jöttem ki a megyei tanács elnökétől, épp
arról beszélgettünk, hogy ha benne lennénk a kormányban, akkor nekünk legalább
lenne lehetőségünk az egyeztetésre. A PNL várhatóan nem fog szóhoz jutni. Így
is ellenzéki helyzetben lennénk. Előre látom, hogy nagyon nehéz helyzet lesz.
Az elnökünk az a típus, aki megköveteli magának a tiszteletet, szenátor is volt
és így nem fog menni Bukarestben. Országos szintről nem lesz segítség, ezért keményebb
csatákra számítok a településeket érintő kérdésekben. Azért fontos, hogy benne
legyünk mindenhol a testületekben, hogy meg tudjuk védeni az érdekeinket nehéz
időszakokban is. Nemrég például tárgyaltunk egy kiegészítő pénzosztásról, amit
a községeknek irányoztak elő. Nem szégyelltem leállítani a gyűlést huszonöt
percre, hogy ismételjük át, mi az, ami a mi falvainknak jár.
– Mennyire függ a helyben mozgósított kreatív erőforrásoktól egy-egy
kistérség jövője és mennyire a megyétől?
– Ha helyben nincs elképzelés és motiváció,
majdhogynem hiába erőltetjük mi innen, a megyétől. Kalotaszentkirályt tudom
felhozni példának. Kalotaszentkirály-Zentelke fölött szerencsés volt a
csillagállás, ők is, mi is elvégeztük a feladatunkat, ami meglátszik a
kulturális életben, a falu kinézetében, az infrastruktúra állapotában. Víz,
kanalizálás mindenkinek megvan, aszfaltosak a bekötő és mellékutak is. Ez a
polgármesternek és a csapatának köszönhető elsősorban, de az is igaz, hogy az
elmúlt tíz évben végig mellettük voltunk.
– A vidéki közösségek dinamikáját meghatározzák a városról kitelepülő
fiatalok. Mit lehet tenni azért, hogy a frissen érkezettek bekapcsolódjanak a
közösségi életbe és gyökeret eresszenek?
– Az iskola kulcskérdés, hiszen minden szülő a
lehető legjobb oktatást szeretné a gyermekének. Nagyon fontos, hogy a magyar
tannyelvű iskolák jól nézzenek ki és jól felszereltek legyenek, hogy minél több
szülő oda írassa a gyermekét. Minden évben küzdeni kell a helyekért, mert a
gyermeklétszám folyamatosan csökken. Az iskoláink dicséretére legyen mondva,
egyre több vegyes családból íratják az intézményeinkbe a gyermekeket.
– Az önkormányzati választásokat megelőző kampányoknak az
infrastruktúra-fejlesztés az egyik állandó visszatérő ígérete. Valóban ez
érdekli az embereket?
– Az ilyen jellegű beruházások nem csak a lakosok
igényeit elégítik ki, hanem idevonzzák a befektetőket is. Vajon miért ment a
Kaufland Logistics Várfalva határába? Ott hosszú ideig nem igazán történt
semmi. Amióta ott vagyunk és itt vagyunk, együttműködik a megye a helyi
tanáccsal, a várfalvai utak a főutak alternatíváivá váltak. Mezőségen be kell
fejeznünk a Szék-Visa utat, három és fél kilométer maradt el. Az alapja nagyon
rossz, egy régi földútra vittek valamikor követ, arra húzták rá az aszfaltot, tartott,
ameddig tartott, de azt újra kell csinálni. Az előző mandátumban elértük, hogy
Buza aszfalton jár, Bálványosváralján az odavezető utat is feljavítottuk, bent
pedig vadi új, Magyarszovát város lett. Állandó tevékenységeink közé tartozik a
Tetarom parkok benépesítésére irányuló erőfeszítések és egy új zöldségbegyűjtő,
terménytároló bázis és vágóhíd létrehozása. Meg kell tartsuk a cipőgyár, a
Clujeana pozícióit, az is a miénk. Az apahidai lerakat, az Agrotransilvania
profitot termel. Továbbra is kiemelt projekt számunkra a reptér, amit akkor is
támogattam, amikor a legnagyobb viták voltak róla a megyénél.
Forrás: Igen, tessék!
