Az egyedüli helyes döntést hozta ma meg Emil Boc polgármester, aki bejelentette: nem fellebbezi meg a megyei törvényszék ítéletét, s kihelyezi a többnyelvű helységnévtáblákat Kolozsváron.
„A február 21-i bírósági döntés már a második alkalom volt, amikor
jogilag is sikerült érvényt szerezni a kolozsvári magyarok több évtizedes
igényére. Az első döntést végül procedurális okok miatt elutasították, most
azonban a Minority Right Egyesület munkájának köszönhetően sikerült felszámolni
ezeket az akadályokat.” – nyilatkozta Csoma
Botond, a megyei szervezet vezetője. A képviselő hozzátette, a második
döntés óta eltelt másfél hónap alatt Horváth
Annával együtt több ízben egyeztetett a polgármesterrel annak érdekében,
hogy a városvezető ne fellebbezzen a döntés ellen.
„Az RMDSZ intenzív tárgyalása mellett a civil szervezetek is
határozottan foglaltak állást a táblaügyben. A Musai-Muszáj csoport aktivistái,
közvetve vagy közvetlenül több alkalommal is üzentek Emil Boc-nak. 2002-ben az
RMDSZ frakció kezdeményezésére fogadták el azt a tanácshatározatot, amelyre a
mostani döntés során is hivatkozott a bíróság. 2013-ban több mint 13500
aláírást gyűjtöttünk össze az ügy érdekében. 2015-ben több százan, köztük a
városi frakció tagjai is, csatlakoztunk a második táblaperhez. Úgy gondolom,
hogy ez az együttes fellépés győzte meg végül a polgármestert arról, hogy ne
fellebbezzen. Örömmel nyugtázzuk, hogy ezáltal egy több évtizedes közösségi ügy
végére tehetünk pontot, a kolozsváriak számára megadatik az a tisztelet, melyet
a város múltja és jelene már régóta indokolt.”- mondta el a Csoma Botond.
A képviselő hozzá tette,
hogy elismerés illeti meg mind a Minority Right Egyesület munkatársait, mind
azokat a civileket, akik az elmúlt időszakban lelkiismeretesen kiálltak a
kétnyelvű táblák ügye mellett. Külön köszönet illeti azokat a román
értelmiségieket és véleményformálókat, akik a magyar közösség mellé álltak, az
ügy támogatását nyilvánosan is felvállalták. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség
a következő hetekben olyan közigazgatási törvénymódosítási csomagot terjeszt a
parlament elé, amelyben a húsz százalékos anyanyelv-használati küszöb
csökkentését is megfogalmazza. Javaslatunk egyértelműen megkönnyítené azoknak a
magyar közösségeknek a helyzetét, amelyek Erdély más magyar településein élnek.
Továbbra is hisszük,
hogy a társadalom elvárásaira és problémáira a civil szférának és a
politikumnak közösen kell megoldást találnia, a magyar közösséget érintő ügyekben
egymást kiegészítve kell eredményeket elérni.
