Az Europa Nostra díjnak már rég itt lenne a helye. És most megérkezett Válaszútra, Kallós Zoltánhoz. Amit Zoli bácsi összegyűjtött, amit nevelőként, mentorként tett, az Európa. A mi Európánk, Európa egy része. Europa Nostra. Nélküle kevesebbek lennénk, de nélküle Európa is szegényebb lenne – köszöntötte Kallós Zoltán néprajzkutatót Kelemen Hunor szövetségi elnök. Kallós Zoltán 2017-ben egyedüli magyarként nyerte el a rangos elismerést – majd lett közönségdíjas – Sógor Csaba európai parlamenti képviselő jelölése nyomán. Mivel a néprajzkutató a május 15-i hivatalos finnországi díjátadón személyesen nem tudott jelen lenni, május 18-án, Válaszúton köszöntötték őt.
Kelemen Hunor, mint ünnepi beszédében kiemelte, a
néprajzkutatót, a népdalgyűjtőt, a nemzeti örökség őrzőjének napszámosát
köszönti ma itthon, Válaszúton családi, baráti körben. „Zoli bácsi az az
ember, aki a legnehezebb időkben is előnyére tudta fordítani az összes
kihívást, az elnyomás fölé emelkedett, akit nem győzött le a történelem. Pedig
tett rá néhány kísérletet a kommunista diktatúra, de ő úgy viselkedett, mint az
acél: egyre edzettebb lett, egyre keményebb, elszántabb, és munkája pedig
időtálló. Haladt a maga számára kijelölt úton, és megalkotta azt a páratlan
nagyságú és jelentőségű életművet, amelynek népmesei fordulattal élve, hetedhét
országon túl sincs párja” – méltatta Kallós Zoltánt az RMDSZ
elnöke.
Szerinte Kallós Zoltán végezte a magyar nyelvterület
legnagyobb népzenei gyűjtését, a balladák könyve önmagában is hatalmas örökség,
s aki ezt a válaszúti múzeumot megtekinti, látni fogja azt a tárgyi örökséget
is, amelyben nem egy emberöltő, hanem egy egész nemzet több évszázados
története van: „Zoli bácsi nevelő és tanító, s hiába tiltották el a
választott szakmájától, számos táncos, zenész és néprajzos nemzedék elindítója
és mentora.”
Úgy véli, Kallós Zoltán munkáját túlzás nélkül a
régészéhez lehet hasonlítani: „a régész pontosan látja az egymásra rárakodó
korokat, a rétegek évszázadok történéseit mesélik, és rekonstruálható a múlt,
megismerhető és megérthető. Zoli bácsi szellemi régészetet végzett: az emberek
emlékezetében keresett, megszólította őket, meséltette, énekeltette, felszínre
hozta azt a tudást, amelyet ma már különböző információs hordozók őriznek a
mögöttünk jövő nemzedékek számára. És ásott és kutatott ott, ahol a modern és
posztmodern idő eltakarta a szellemi és sokszor a tárgyi örökség egy jelentős
részét. Előkereste, felismerte, megtisztította, felmutatta és megmagyarázta, mi
több, megőrzésükről is gondoskodott.”
Kelemen Hunor emlékeztetett: a kommunista diktatúra idején
leginkább a szabadság hiányzott ahhoz, hogy emberhez méltó életet lehessen
élni. „Zoli bácsi és a kolozsvári belvárosi lakása egy szabadság-sziget volt
számunkra és számomra is a sötét nyolcvanas évek második felében. Egyszemélyes
iskola, főiskola, népfőiskola, egyetem és olyan társaság, ahol az ember mindig
otthon érezte magát. Olyan hely, ahová bármikor be lehetett toppanni egy jó
szóért, egy kis bátorításért, egy jó könyvért és más szellemi táplálékért. Aki
a Zoli bácsi iskolájába járt, abból nem biztos, hogy néptáncos, néprajzos lett,
de az biztos, hogy örökre elkötelezettje lett annak a kultúrának, amely támpont
és alap egy szilárd épülethez. Aki Zoli bácsitól tanult, az biztosan felismeri
az értéket, tudja, hogy minek hol a helye, látja azt, hogy mi hová tartozik” – összegzett köszöntőjében az RMDSZ elnöke. Zoli bácsinak azt kívánta Kelemen Hunor: legyen ereje, egészsége továbbra
is utat mutatni abban a keresésben, amely nap mint nap kihívások elé állítja „a
mi nemzedékünket, az utánunk jövőket. Isten éltessen, Zoli bácsi, főhajtással
köszönjük az elvégzett emberfeletti munkát!”
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális,
oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, mint köszöntőjében elmondta,
örömteli feladatot teljesít, hogy hírnökként lehet ma jelen. Rámutatott: az Europa
Nostra célja olyan teljesítményeket elismerni, amelyek valamilyen formában
hozzáadott értéket jelentenek az európai léthez. „Európainak lenni azt jelenti: élni a sokszínűséggel. Mi, akik
Európában élünk, jól tudjuk, erőt jelent az, ha a sokszínűséget egy célba
irányítjuk.” Szerinte Kallós Zoltán életműve azt szimbolizálja: a sokszínű
életművel gazdagabbá lehet tenni a közösséget és Európát is.
Hegedüs
Csilla, az
RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke az ünnepségen felidézte, 9-10 éves
lehetett, amikor kis táncházasként először találkozott Kallós Zoltánnal. „Zoli bácsi szeretetteljes és óvó lényét
akkor is érezhettük, amikor évről évre meglátogatott minket Boncidán, a Bánffy
kastélyban és megkérdezte, na fiam, mit csináltok? Azt szeretném, ha ez így
maradna, ha jöhetnénk tanácsért, a tiszta forráshoz. Köszönöm szépen Zoli
bácsi, az összes egykori táncházas nevében is, akik megkértek, hogy
tolmácsoljam üzenetüket” – méltatta a díjazottat az örökségvédelmi
szakember, majd büszkeséggel emelte ki: nincs még egy olyan hely Európában,
ahol 3 négyzetkilométeren két Europa Nostra díjas lenne.
A néprajzkutatónak Maria Berza, az Europa Nostra képviselője adta át a díjat.
Kallós Zoltán végezetül megköszönte mindazoknak a
részvételét, akik ma megtisztelték őt jelenlétükkel. „Csak így tovább” – tette hozzá Kallós Zoltán.
