Csoma Botond képviselő az elmúlt félév parlamenti munkájáról számolt be csütörtökön sajtótájékoztató keretében. „Parlamenti képviselőként elsődleges célom a Kolozs megyei lakosok érdekeit képviselni, ezért az elmúlt időszakban több interpellációt is benyújtottam különböző témákban. Összesen öt ilyen beadványról van szó, amelyek közül négyre már meg is kaptam a szóbeli és írásos választ is” – kezdte beszámolóját a képviselő.
Az interpellációk a Vasutas park
visszaszolgáltatására, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum természettudományi
osztályának megtartására, a kalotaszentkirályi és kiskalotai vízgyűjtőre,
illetve az Erdély-zászló körül kialakult félreértésekre vonatkoznak. „A Vasutas park jelenlegi helyzete
tarthatatlan, a kolozsvári önkormányzat felújítaná a közterületet, ám ezt nem
teheti meg csak abban az esetben, ha a terület az ő tulajdonában van, jelenleg
a CFR- vasúti társaság rendelkezik a parkkal. A közlekedési minisztériumba
benyújtott interpellációmban kértem a minisztert, hogy egy kormányhatározat
segítségével szolgáltassák vissza a park tulajdonjogait a kincses városnak.
Erre meg is kaptam az írásos választ március 27-én, miszerint hamarosan
napirendre kerül a téma. Két hónap elteltével ismét beadvánnyal fordultam a
közlekedési miniszterhez, mivel semmilyen előrehaladás nem történt ebben az
ügyben; erre a beadványra még várom a választ” – ismertette az ügy
helyzetét Csoma Botond. A Brassai Sámuel Líceum esetében március 21-én adta be
azt a dokumentumot az oktatási minisztériumhoz, amelyben kéri, hogy a nagy
múltú iskola természettudományi osztálya maradjon meg és a turisztikai
szakosztályt szüntessék meg, a válasz mindenki számára ismert: a beiskolázási
tervben a tanfelügyelőségnek kizárólagos döntő joga van, így a minisztérium
ebben az esetben semmit sem tehetett, fejtette ki a parlamenti képviselő.
„Az
Erdély-zászló körül kialakult botrány részleteit már közöltük korábban is: a
csendőrség a szervezőkre hárította azt a felelősséget, aminek következtében
négy magyar embert büntettek meg a kolozsvári március 15-ei ünnepségen, mert
Erdély-zászlóval vonultak fel. A jegyzőkönyv szerint a szervezőknek
kötelességük volt szólni a zászlót lobogtatóknak, hogy csomagolják össze
azokat. Ellenben a csendőrség azt nyilatkozta, hogy a szervezők kérték őket,
hogy emeljék ki a tömegből az említett személyeket. Ezzel kapcsolatosan a
belügyminiszterhez fordultam beadvánnyal. A válasz a csendőrség álláspontját
támogatta, viszont tudomásunkra hozták, hogy a sértetteknek 15 napjuk van
fellebbezni az üggyel kapcsolatosan” – fejtette ki Csoma.
A negyedik ügy, amellyel a képviselő beadvánnyal
fordult az illetékes miniszterhez, a Kalotaszentkirály és Kiskalota községeket
érintő elkezdett vízgyűjtő kapcsán alakult ki: 2008-ban kezdték el a
munkálatokat, amely egy vízgyűjtő tó kialakítására vonatkozott, viszont a
projektet nem fejezték be és ennek következményeként a DN1N közlekedési híd
veszélybe kerülhet, amely 20 lakóhely elszigetelését és további öt ház és a DN1
közút elárasztását jelenti Nagykalota településen. A képviselő kérte a
munkálatok sürgősségi befejezését. A víz és erdőgazdálkodási minisztérium
forráshiánnyal indokolta a munka leállítását és a költségvetés módosítását
javasolták megoldásként.
A beszámolóban a múlt héten megszavazott egységes bértörvény
is helyet kapott. „Az RMDSZ megszavazta
az egységes bértörvény-tervezetet, miszerint január elsejétől 25 százalékkal
emelkedik meg az állami alkalmazottak bére. A méltányos fizetések hozzájárulnak
ahhoz, hogy felkészült szakemberek vállaljanak munkát az önkormányzatokba,
ennek következtében a polgármesterek, alpolgármesterek is hatékonyabb munkát
tudnak folytatni a közösségeik érdekében ” – ismertette a Kolozs megyei RMDSZ-es
képviselő.
A 215-ös, helyi
közigazgatásról szóló törvény módosításáról Csoma Botond elmondta, 20
százalékról 10-re csökkentenék az anyanyelv-használati küszöböt, és
bevezetnének egy újnak számító kedvezményes küszöböt is azért, hogy a közösség
még több tagja méltósággal élhessen magyarként településén. „Továbbá szankciókat is javasolunk azért, hogy pénzbírságot kelljen
fizetniük a törvény be nem tartása esetén az önkormányzatoknak, valamint a
települések közintézményeinek”– fejtette ki.
A képviselő beszámolt arról is, hogy a héten
konzultációt kezdeményezett az önkormányzati vezetőkkel, amelyben arra kérte
őket, fogalmazzanak meg javaslatokat a közbeszerzési törvény módosítására.
Ezeket összesítve, az az álláspontja, hogy a törvényt egyszerűsíteni kell.
