A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottságban vannak olyan vélemények, miszerint a közigazgatási bírósághoz kellene fordulni a SRI és az ügyészségek közötti titkos megállapodások törvényességének vagy törvénytelenségének megállapítása érdekében, és ha ezek törvénytelennek bizonyulnak, akkor hivatali visszaélés címén büntető-fejlentést kell tenni azok ellen, akik ezeket a dokumentumokat aláírták – jelentette ki csütörtökön Csoma Botond RMDSZ-képviselő az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) „Mérlegen” című műsorában. A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkára a nagy vihart kavaró titkos megállapodások hátteréről, a bizottság vizsgálatairól és a titkosszolgálatok kapcsán felmerült „magyar ügyekről” beszélt az ETV politikai-közéleti vitaműsorában.
Csoma Botond közölte, a bizottság a jelen pillanatban még nem tud
egyértelmű választ adni arra, hogy a SRI túllépte-e a hatáskörét az
ügyészségekkel kötött megállapodások révén, és arról sem, hogy sérült-e ezek
miatt a román igazságszolgáltatás függetlensége, de a eddigi kihallgatások
alapján számos arra utaló jel van, hogy a titkosszolgálat beleavatkozott a
nyomozati ügyekbe, sőt, bizonyos esetekben arra vonatkozó ajánlásokat is tett,
hogy milyen irányba kellene elmennie a
nyomozásnak, ami ha így van, akkor az súlyosan sérti a jogállamiságot és az
alkotmányos rendet.
„Többek között kihallgattunk egy ügyészt is, nevet nem mondhatok, aki
régebben a Korrupcióellenes Ügyészségen dolgozott, most már nem dolgozik ott,
és ő elmondta, hogy különböző dossziék kapcsán titkosszolgálat kért tőle
dolgokat. Megmondták neki, hogy milyen nyomozati cselekményeket kellene elvégezni
azokban a dossziékban. Amikor ő visszautasította ezt, akkor a felettes ügyész
elvette tőle ezt a dossziét, és átadta egy másik ügyésznek, aki aztán állítólag
végrehajtotta ezeket az utasításokat” – mondta a képviselő, aki szerint alapos
a gyanú, hogy a SRI és az ügyészek között alárendeltségi viszony is
létrejöhetett, ami megengedhetetlen egy jogállamban – szögezte le.
Csoma Botond közölte, bizottsági tagként számára még megválaszolatlan
kérdés, többek között Horváth Anna egykori kolozsvári alpolgármester esetéből
kiindulva, hogy milyen alapon hallgatnak le polgármestereket nemzetbiztonsági
kockázat címén, és alkotmányos rend ellen irányuló cselekménynek tekintik-e
például a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Ezért a nemzetbiztonsági
törvények módosítását célzó tervezetek kidolgozási folyamatában Csoma Botond
azt tekinti prioritásának, hogy ezekbe egyértelműen leszögezzék: az erdélyi
magyarság nem tekinthető nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek Romániában. A
jelenlegi törvénykezés szerint ez ma sincs így, ám bizonyos stratégiákban mégis
egyértelműen tettenérhető ez a szemlélet – nyilatkozta az Erdélyi Magyar
Televízió Mérlegen című műsorában Csoma Botond.
