A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi
kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Mellékelni kell még a
kérelemhez egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab
igazolványképet (külföldön élőnek egyet), valamint magyarországi lakóhellyel
rendelkező kérelmezőnek személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges
adatlapot is csatolnia kell.
A mellékletek közül eredetben kell a kérelemhez csatolni a saját
születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi okirat esetében
hiteles másolat, illetve az eredeti okirat bemutatása is elfogadható (így a
kérelem átvevőjénél az eredeti bemutatása mellett is lehetséges másolatot
hagyni, aki összevetheti a másolatot az eredetivel). Hiteles fordítás esetén a
fordításhoz hozzáfűzött másolat is elfogadható, azaz ebben az esetben nem kell
az eredeti okiratot átadni. Magyarországi anyakönyvi eseményről kiállított
okirat beszerzéséről, ha azzal a kérelmező nem rendelkezik, – kérelemre – a BÁH
gondoskodik, de azt az ügyfél nem kapja meg. Amennyiben a kérelmező a
kérelem-nyomtatványon jelzi, hogy az anyakönyvi okmányait eredetben az
idegenrendészeti eljáráshoz (letelepedési, bevándorlási eljáráshoz) csatolta,
azok hivatalból a honosítási eljáráshoz beszerezhetők. Megengedett az is, hogy
a kérelmező jelezze, ha hozzátartozójával (pl. nagykorú testvérével) egy időben
nyújtja be az egyszerűsített honosítási kérelmet, és az a felmenők magyar
állampolgárságát igazolta vagy valószínűsítette magyarországi származását.
Ebben az esetben meg kell adni a hozzátartozó személyi adatait és a kérelem
benyújtásának helyét.
Aki olyan területen született, amely 1938 és 1945 között
Magyarországhoz tartozott, arról vélelmezhető, hogy volt ebben az időszakban
magyar állampolgár. Tehát ha valaki például 1931-ben született Kolozsváron, az
volt magyar állampolgár. Ennek megfelelően ezekben az esetekben a leszármazást
nem kell 1921-ig visszavezetni.
- Területváltozások 1938 és 1945 között (a fájl nem elérhető)