A Széki Őszi Vásár hét éve váltotta fel a falu korábbi legnagyobb kulturális rendezvényét a több éven át működő néptánc tábort. Az új rendezvény milyen célt szolgál, milyen koncepció köré épült fel?
Sallai János: Azt szeretnénk, ha ez az esemény kinőné magát úgy, mint egy kézműves vásár, ezen a vonalon indultunk el. A falu hagyományát követve augusztus 24-én Szent Bertalan napján van a gyászmegemlékezés, amikor az 1717-es tatárjárás okozta veszteségekre emlékezünk meg és ezen a napon nincs helye a mulatozásnak, ezért döntöttünk úgy hét évvel ezelőtt, hogy megszervezzük az Őszi Vásárt, amely egyfajta falu nap lesz és ez lesz az az összejövetel, amikor a mulatságnak lesz az ideje.
Csorba István: Meg kell említenünk, hogy a két esemény, a tánctábor és az őszi vásár nagymértékben különbözik egymástól, úgy a célcsoportja, mint a szervezési folyamat szempontjából. A tánctábort egy egyesület szervezte és az elsődleges célcsoportja a fiatal korosztály, az őszi vásárt az önkormányzat szervezi és a fiatalok mellet, az idősebb generációt is megszeretnénk szólítani.
A fiatalok mellett, az idősebbeket is meg szeretnék szólítani. Hogyan lehetséges ez egy kézműves vásár esetében, milyen kulturális programmal egészül ki a vásár?
S.J.: A programokat úgy állítottuk össze, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb elfoglaltságot. Szombaton délután 2 órától zenés-szekeres felvonulással kezdünk, amikor a falut végig járva toborozzuk az embereket az Őszi Vásárra. Ezt követően kezdődnek a gyerekek által előkészített műsorok, majd a sport tevékenységeké lesz a főszerep. Az esti órákban pedig a fiatal és idősebb generációnak szervezett események kerülnek előtérbe, hiszen koncerttel, nótázással és táncházzal készülünk.
Melyek azok az elemek, amelyek soha nem hiányoznak az Őszi vásár programjából?
S.J.: Minden évben vannak gyerek foglalkozások, sport programok, koncertek és tűzijáték is. Ugyanakkor a felvonulás is minden évben visszatérő elem, akárcsak a hagyományainkat bemutató táncház, táncelőadások.
A hagyomány mindig is fontos volt a falu mindennapi életében; a népviselet, a néptánc, a népi kultúra több eleme, egyedi, sajátosan Széket jellemzi, a többi mezőségi községekben létező hagyományoktól eltérő. Hogyan próbálják ezt beépíteni az eseménybe, egyáltalán fontos-e, hogy a rendezvény tükrözze vagy átadja ezt a fajta egyediséget?
S.J.: Nagyon fontos, hogy ezt a fajta egyediséget megmutassuk ilyen alkalmakkor, mikor külföldről vagy más településekről érkeznek hozzánk. Ebben az évben jobban bevontuk a kézműveseket is, hiszen lesz párta, bokréta és vőfipálca készítés is. Ezek azok az elemek, amelyek teljesen a mi a hagyományainkat tükrözik. Ugyanakkor minden évben fellépnek a táncosaink, lesz nóta est és táncház is.
CS.I.: Az emberek nagyon pozitívan fogadják ezt a vásárt, sokan kilátogatnak az eseményre, annak ellenére, hogy egy nagyon zárt közösség, nehezen szakadunk ki a megszokott kerékvágásból. Ezekben a napokban az idősek is szívesen csatlakoznak a programokhoz. Ugyanakkor ez az időszak remek alkalom arra, hogy a külföldi vendégeink is lássák, hogy milyen értékeket képviselünk, és talán elviszik a hírünket világ többi pontjára is.
Ki az esemény főszervezője, illetve kiknek a támogatásával jöhet létre ez a rendezvény?
S.J.: Az Őszi Vásárt a helyi önkormányzat szervezi minden évben. Voltak olyan évek, amikor különböző támogatásokat kaptunk, viszont ebben az évben nem sikerült semmilyen kiemelt támogatót találni.
Az Őszi Vásár az egyik legnagyobb esemény a falu életében. A szervezés sok munkát és jó felkészültséget követel. Az RMDSZ Széki Szervezete milyen formában kapcsolódott be a szervezési folyamatba?
CS.I.: Az RMDSZ Széki Szervezete minden évben bekapcsolódik a szervezésbe. A helyi tanácsosok segítenek az előkészületekben főként a helyszín előkészítésében, ugyanakkor a szombati és vasárnapi főzőversenyen is megméretkezünk.
Az ilyen jellegű eseményeknek remek közösségkovácsoló szerepe is van. Hogyan lehet egy ekkora lakossággal rendelkező faluban erős, összetartó közösséget építeni? Melyek, azok az eszközök, amelyekkel sikerülhet nap, mint nap erősíteni a közösséget?
CS.I.: Már az is erősíti a közösséget, hogy a vásáron egymás mellett főzünk, egymás főztjét megkóstoljuk, párttól függetlenül, ugyanis nem csak az RMDSZ, hanem más pártok tagjai is részt vesznek ezen a főzésen. Itt látszik az is, hogy mi minden széki embert egyformán képviselünk, és reméljük ezt a lakosság is átérzi. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ez az ünnepség minden évben kicsit összekovácsolja az embereket, hisz, ahogy azt már az előbbiekben is mondtuk az esemény elsősorban a helyi lakosoknak szól. Nekik próbáljuk megteremteni azt a helyszínt ahol, találkozhatnak egymással, beszélgethetnek egymással.
Második mandátumát tölti alpolgármesteri tisztségben. Az eddigi tapasztalata alapján milyennek kell lennie egy jó alpolgármesternek?
CS.I.: Úgy gondolom az a jó alpolgármester, aki mindenkinek a problémáját meghallgatja, aki mindenkivel szóba áll, és megpróbál segíteni az embereken. Nap, mint nap azért dolgozom, hogy a székieknek jobb legyen, jobb életkörülményeket teremtsünk, szebb legyen a falu. Nehéz a munka, de a legjobb tudásom szerint próbálom ezt véghez vinni. Sokat tanultam az előző mandátum alatt, ezt a tudást próbálom kamatoztatni most, hogy még jobb legyen a székieknek.
Ön szerint mi a kulcsa a fiatalok itthon maradásának? Hogyan próbálják a széki fiatalokat itthon tartani?
CS.I.: Sokat gondolkodunk a problémán, hiszen mi is azt szeretnénk, hogy a itthon tartsuk a fiataljainkat. Az önkormányzat eszköztára elég szűkös ebben a tekintetben, de amire lehetőség adódik, azt megtesszük. Több próbálkozásunk is volt a fiatalok számára kialakítani egy olyan teret, ahol a fiatalság jól érzi magát. Az első mandátumom alatt indítottuk be, hogy minden hétvégén legyen táncház, zenészeket hívtunk, azonban miután lejárt az első mandátumom ez abba maradt. Nagy örömünkre mostanában van egy olyan tendencia, hogy a fiatal házaspárok itthon maradnak, itt vesznek házat és itt alapozzák meg a közös családi jövőjüket, úgy gondolom, hogy ez egy jó kiindulópont, hogy a fiataljajink itthon maradjanak.


