A Kalotaszegi Magyar Napok megteremtette azt a keretet, ahol érdemben is lehetőség nyílt a régió problémáiról és lehetőségeiről őszintén beszélgetni, az ott élők és a térséget kívülről szemlélők nézőpontjából is. Buzás-Fekete Mária, az esemény főszervezője szerint ez az egyik legfontosabb érdeme a rendezvénysorozatnak. „A mai beszélgetésünk alapja az a szellemi műhely, amelyet Kós Károly és társai hoztak létre Sztánán, s amelynek követői mai napig gondozzák, éltetik Kalotaszeg szellemiségét. A mi dolgunk olyan életkörülményeket teremteni Kalotaszegen, ahol a fiatalok és idősek egyaránt otthon érzik magukat, hasznosítják értékeinket, s versenyképes közösséget építenek.” – indította a közel két órás, telt sátras beszélgetést az Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális ügyvezető alelnöke.

Bethlendi András, a Kalotaszeg Néptáncegyüttes tagja kiemelte, hogy nemcsak néprajzi régiót, hanem identitás-közösséget is jelent kalotaszeginek lenni. A néptáncos szerint erős közösségekre van szüksége a régió magyarságának, felelős vezetőkkel. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az identitásra kitérve, elmondta, hogy annak elemei megvannak, a mai napig élnek, tudományos háttér is van hozzá. Véleménye szerint a néprajzot és annak elemeit fel kell használni, és ehhez elengedhetetlenül szükséges a magyar iskolák megléte. Dr. Balogh Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének igazgatója kitért arra, hogy nehéz Kalotaszegről globálisan beszélni, itt is vannak „erős és gyenge” falvak. Az úgymond gyengéket meg kell erősíteni és a lélekszámi, de főként lélektani határok fölött kell tartani. Meg lehet fordítani a folyamatokat és ez a kulcsa a megmaradásának, az igazgató véleménye szerint. A Néprajzi Intézet másik kutatója, Fülemile Ágnes a vezetők felelőssége mellett, kiemelte az itt élő emberek szerepét is. A kutató szerint a vidéki lakosság megtartó erejének a növelése, a vállalkozók közösségi bevonása és egy működő gazdasági élet elengedhetetlenül szükséges, ahhoz hogy a fiatalok megmaradjanak a szülőföldjükön. Boldizsár Zeyk Imre, nyugalmazott tanár szerint bár mostanra a gyerekvállalási kedv megemelkedett és kiment a divatból az egykézés, a legfontosabb tényező a kalotaszegi magyarság jövőjét illetően továbbra is a születések számának növekedése. Péter Mónika, Kalotaszentkirályi tanárnő és közösségi szervező is az oktatás fontosságát hangsúlyozta. Meglátása szerint az iskolákban is helye van a Kalotaszegi kultúrának, sőt itt trendivé lehet tenni a hagyományokat, a kalotaszegi identitást. A tanárnő továbbá elmondta, a települések egymás irányába is nyitottságot kell, hogy mutassanak. Csak így sikerülhet, közös erővel megtartani és átörökíteni Kalotaszeg kultúráját.

„Ma egy fontos folyamat indult útjára, az együtt gondolkodás, tervezés folyamata. Ezt a munkát folytatnunk kell, a vállalkozókkal, egyházakkal, iskolákkal, civil szervezetekkel, de főleg az emberekkel közösen - hisz kiderült ma, hogy van mire és van kiért építkezni. Kalotaszegnek van tehát jövője, de csak velünk, a mi munkánk által.” – összegezte Hegedüs Csilla a beszélgetésen elhangzottakat.