Indul a parlamenti választásokon egy képviselői mandátumártCsoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, kolozsvári tanácsos.

Csoma szerdán, egy sajtótájékoztatón jelentette be hivatalosan indulását. Kolozs megyében az RMDSZ két képviselői hely megszerzésében reménykedhet, az első hely biztos befutó, a második billegő helynek számít. A képviselői helyekre összesen 10 képviselőjelöltet kell megneveznie a szövetségnek. Kolozs megyében nem kell erős versenyre számítani, hiszen Csomán kívül csak Hegedüs Csilla nyújtotta be a jelentkezéshez szükséges iratcsomóját. Hegedüs pedig korábban egyértelművé tette, hogy a második helyet pályázza meg, mert szerinte az első hely a megyei szervezet elnökét illeti meg. A Kolozs megyei RMDSZ küldöttei pénteken tartanak rangsoroló ülést, ahol véglegesítik a jelöltek sorrendjét a listán.

A kolozsvári tanácsban Csoma helyét a választási listán hatodikként szereplő Nistor Dániel építőmérnök veszi át. Csoma a tanácsi frakcióban joggal kapcsolatos ügyekkel foglalkozott, azonban távozásával sem marad jogász nélkül a csapat.

Horváth Anna alpolgármesternek is van jogi végzettsége, Csoma feladatait Oláh Emese tanácsos, ügyvéd vállalja át, és Nistor személyében egy építészeti területen jártas szakembert nyernek.

Csoma Botond elmondta, közel 10 éve, 2006-ban került be a városi önkormányzatba. Átlátja a kolozsvári magyarok helyzetét, ismeri problémáikat, amelyekről folyamatosan értesül az audienciák, jogi tanácsadás, és a velük való találkozások során.

Megyei elnökként a vidék problémáiról is értesül, bár megválasztásáig sem voltak ezek a problémák ismeretlenek számára. Csoma Botond a sajtótájékoztatóján felsorolt néhány olyan ügyet is, amelyekkel foglalkozna a képviselői mandátuma során.

Szerinte a nyelvi jogok kérdése a legégetőbb probléma, amellyel a helyi RMDSZ-vezetők is rendre szembesülnek. Például a kolozsvári többnyelvű helységnévtábla kihelyezése 14 éve húzódik.

A helyi közigazgatási törvény módosítását szorgalmazná. Ez a törvény jelenleg meghatároz egy 20%-os küszöböt, amit, ha a kisebbség számaránya meghalad egy adott településen, akkor a közigazgatásában lehetővé kell tenni az anyanyelvi ügyintézést és kötelező kihelyezni a kisebbség nyelvén a táblákat. Csoma szerint le kellene vinni ezt a küszöböt 10%-ra, és az arány mellett számszerűsíteni is kell azt a kisebbségi lakosságszámot, ami felett kötelező lenne ezeket a nyelvi jogokat érvényesíteni.

Ugyanakkor a törvényt egyértelműsíteni kell, hogy ott, ahol a kisebbség nem éri el a törvénybe foglalt arányt, de az önkormányzat mégis kitenné a többnyelvű táblát, ennek ne legyen akadálya.

Emlékeztetett: Aranyosgyéresen azért kellett levenni egy politikai alku eredményeképpen kihelyezett többnyelvű helységnévtáblát, mert a bíróság úgy döntött, tilos ezek kihelyezése. A bíróság szerint ugyanis a törvényben nem szerepel tételesen, hogy a 20%-nál kisebb arányú kisebbséggel rendelkező települések saját döntésük alapján is kitehetik a többnyelvű táblákat.

A másik megoldandó probléma a kisebbségi oktatáshoz kapcsolódik. A megyében szükség van a létező kisebbségi oktatási színterek megtartására. Csoma Botond szerint sokszor az érdekképviselet ki van szolgáltatva a tanfelügyelőségnek, és közelharcot kell vívni, hogy ne szűnjenek meg magyar osztályok.

"A következő oktatási törvénybe bele kell foglalni, hogy a lakhelyhez minél közelebb legyen lehetősége a gyerekeknek iskolába járni, de ha erre nincs lehetőség, az állami költségvetés vállalja fel az ingáztatás összes költségét" - mondta Csoma.

Csoma szerint meg kell oldani azt, hogy ha létszám alatti oktatásról van szó, akkor az osztályok megszüntetéséről vagy megtartásáról ne a tanfelügyelőség, hanem a kisebbségi oktatásért felelő államtitkár döntsön.

Konkrét példát is mondott, hogy miért kellene a főtanfelügyelőségek hatáskörét korlátozni a kisebbségi oktatás megszervezése kapcsán: a tanfelügyelőség nem hagyta jóvá a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban egy művészeti osztály beindítását a magyar gyerekek számára, noha nincs alternatíva Kolozsváron magyar nyelvű művészeti oktatásra. Most az ügy a minisztériumhoz került elbírálásra, és ha ott sem hagyják jóvá a kérést, akkor a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak.

Csoma méltatta Horváth Anna alpolgármester munkáját is, amelynek eredményeként magyar bölcsődei csoportok indultak be. Szerinte a törvénykezés szintjén meg kell állapítani, hogy a lakosságon belüli arányuk függvényében hány bölcsődei helyet kell fenntartani a kisebbségek számára.

A bürokrácia csökkentése kapcsán is tenne, az egyablakos ügyintézés lehetőségét szeretné előmozdítani. Elmondta, az ügyintézést sokszor fölösleges bürokratikus elvárásaikkal maguk az állami intézmények teszik a kelleténél is bonyolultabbá. Például nem veszik figyelembe az új törvények által bevezetett könnyítéseket, és sok esetben továbbra is kérik a pecsétet az ügyintézés során. Csoma Botond szerint ezt a gyakorlatot szankciókkal kellene megszüntetni.

A sajtótájékoztatón részt vett Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere és Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke is. Elmondták, a képviselet egy háromlábú székhez hasonlatos, a megyei és a helyi érdekképviseletet a parlamenti érdekképviseletnek kell kiegészítenie. Fontos, hogy a megfelelő szakértelemmel rendelkező emberek kerüljenek a parlamentbe, és Kolozs megyét is egy erős csapat képviselje. Szerintük Csoma Botond és Hegedüs Csilla is megfelelő személy erre a feladatra. 




forrás: transindex.ro